Jordánia kincsei II.: A bámulatos Petra

Petra valójában fővárosa volt a nabateusnak nevezett arab népcsoportnak, amely a nomád életformát váltotta fel, amikor letelepedett az időszámításunk előtti 6. században a Holt-tengertől délre eső, sivatagos, sziklás területen.

A színes sziklába vájt sírok

Hosszú évszázadokon át éltek itt háborítatlanul, fejlett civilizációt építettek ki maguknak, és tették élhetővé a térséget, harmóniában a természettel. Színes sziklába vájták épületeiket: templomaikat, sírjaikat, színházukat. (Vélhetően sátrakban laktak.) A sivatagi karavánutak ellenőrzésével gazdagodtak meg, s csatornák, vízgyűjtőhelyek ügyes kialakítása révén mezőgazdasággal is foglalkoztak.

Az itt élő beduinok közül sokan ma is a nomád életformát választják

A turisták számára a kulturáltan kialakított főbejárattól hatszáz méteres út vezet a Sziknek nevezett sziklaszorosig.

Obeliszksírok, alul nagy csarnokkal

Az út itt folytatódik vagy másfél kilométeren át, száz méter magas, olykor csak néhány méternyi széles, vörös, barna, rózsaszínű sziklafalak között kanyarogva. Félelmetes látvány!

A szurdokban

E hosszú szurdokon át jutunk el a fenséges Kincstárig (el-Khaszné), a negyven méter magas, huszonöt méter széles, sziklába vésett, tizenkét faragott oszloppal, szobrokkal díszített épületig.

A fenséges Kincstár, ahol az Indiana Jonest is forgatták

Miközben egy büfé előtti padon teával vagy üdítővel a kézben csodáljuk a kétezer éven át szinte épségben megmaradt sziklaépületet, és bámuljuk a lustálkodó tevéket, vagy azt, ahogy a beduinok tevéiken sétáltatják az örömittas turistákat, hasznos, ha kipihenjük az eddigi fáradalmakat, mert a java még hátravan!

Tevegelő turistákra várva

Egy kilométeres újabb sétánk során sziklasírok, évezredes színház maradványai tárulnak elénk, és lépdelhetünk a már a rómaiak által kialakított egykori főút kövein. (Idővel a város a rómaiak uralma alá került, de a nabateusok autonómiát élvezhettek.) 

Az egykori római színház nézőtere egy sziklasírból

Majd elérünk egy kőbe vájt lépcsősorhoz, melynek – megtévesztő módon – csak az eleje tárul szemünk elé.

Innen indul az ezer lépcsőből álló út felfelé…

Itt kell eldöntenünk, vállaljuk-e az utat felfelé vagy ezer, a sziklába faragott lépcsőfokon át, harmincemeletnyi magasságba. Ha igen, közepesen tempósan haladva bő egy óra múlva jutunk el az újabb csodához: a Kolostorhoz (Ed-Deir), ehhez a sárgás kőbe vájt, negyven méter magas és negyvenhét méter széles, pompázatos, nyolcoszlopos épülethez.

A Kolostor látványa megéri a hegymászást

Az olykor akaratunk ellenére, túlságosan is készséges beduinok – akik a park közelében falvakban élnek – szamaraikat, lovaikat ajánlják fel, hogy megkönnyítsék utunkat és pénztárcánkat. Ám megéri a gyalogos fáradság, hogy saját lábunkon barangoljunk ezen a fenséges tájon.

Így könnyű…

Nyolcszáz műemlékével, fantasztikus természeti képződményeivel 1985 óta természetesen Petra is az UNESCO-világörökség része.

Beduin szőnyegárus – mobillal

Így érhetjük el Petrát

Ha Ammánból utazunk, 225 kilométert kell megtennünk dél felé, és több mint három óra alatt érünk a városba. Ha Akabából kirándulunk, a távolság 127 km, melyet másfél óra alatt lehet kényelmesen megtenni, többnyire jó minőségű autóutakon. A gondos utazásszervezők a városban, a bejárat közelében foglalják le a szállást.

Petra látványosságaira érdemes egy egész napot szánni!

Petrában nem szabad rohanni, ha tehetjük, legalább egy teljes napot szánjunk rá, hét-nyolc órát, hogy csaknem mindenhová eljussunk, és minél többet láthassunk! 

Sziklakockák (jobbra), melyek tömbsírok lehettek az első században

Fotó és szöveg: Falus Tamás

Írásunk első része itt olvasható: Jordánia kincsei I.

Jordániáról bővebben Az Utazó Magazin 2015. III. számában olvashatsz, mely augusztus elején jelent meg az újságárusoknál.

Úti beszámolónk megszületéséért köszönet a B. B. Toursnak.

A B. B. Tours 20 000 forint kedvezményt nyújt Az Utazó Magazin olvasóinak!

A részleteket lásd ide kattintva, illetve Az Utazó 2015. III. számában!