Idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a KLM Holland Királyi Légitársaság, amely számos érdekességet árult el a cég múltjából. Tudta például, hogy az első járat London és az amszterdami Schiphol repülőtér között közlekedett? Vagy azt, hogy egy tenyészbika volt az első állat, amely a légitársaság gépein utazott? És azt, hogy a légitársaság Magyarországon már 90 éve jelen van, miután az első járat 1929. szeptember 12-én landolt Budapesten?
A KLM Holland Királyi Légitársaságot 1919. október 7-én alapították, így ez a legrégebbi légitársaság a világon, amely még mindig a saját nevén működik. A „királyi” jelzővel I. Vilma holland királynő jutalmazta meg a társaságot, ezzel hangsúlyozva a civil repülés fontosságát, mely az I. világháború után kezdett megélénkülni.
A társaság alapítói befektetők voltak, akik Albert Plesmant bízták meg a napi teendők felügyeletével, később pedig ő lett a KLM igazgatója. Az első KLM-repülőgép – mely egy bérelt DeHavilland DH-16-os volt, pilótája pedig Jerry Shaw – 1920. május 17-én szállt fel. A járat London és a Schiphol repülőtér között közlekedett; fedélzetén két újságíróval, egy levéllel, melyet London polgármestere küldött amszterdami kollégájának, valamint egy halom újsággal. Az első saját gépek 1921. április 4-én indultak – a téli leállást követően –, május 9-én pedig megnyílt az első iroda az amszterdami Leidseplein téren. Ebből az irodából az utasokat busszal szállították a Schipholra. Az egykori KLM-iroda emlékét hirdetőtábla őrzi, amely még mindig a Leidseplein tér és a Leidsestraat utca sarkán áll.
Érdekesség, hogy az első állatot, egy Nico V névre hallgató tenyészbikát, 1924-ben szállította a légitársaság, az első interkontinentális tesztrepülés pedig 1924. október 1-jén indult Amszterdam és Batávia (ma: Jakarta) között. Az első menetrendszerinti járat 1930. szeptember 25-én közlekedett Amszterdam és Batávia között, az első transzatlanti út pedig 1934. december 15-én történt meg az Amszterdam–Curaçao–Aruba útvonalon. A repülőút ideje: 7 nap 9 óra és 20 perc volt.
A járatokon először 1935-ben tartózkodott kísérő személyzetet, csupán férfiak (stewards), majd nem sokkal később megjelentek a nők is. A személyzet legfontosabb feladata a fedélzeten lévők biztonságának garantálása volt – ahogyan napjaikban is. Mielőtt kísérő személyzetet alkalmaztak volna, a fedélzeti mérnökök feladata volt gondoskodni az utasokról.
Az Európát Amerikával összekötő első járat 1946. május 21-én indult Amszterdam és New York között, és ez volt a KLM-hálózat első jelenléte Nyugaton. Az Economy Classt 1958. április 1-jén vezették be, mely megfizethetőbbé tette a légi közlekedést, így az utasszám három hónapon belül 27 százalékkal emelkedett. A Jet-motor korszaka 1960. március 25-én köszöntött be: ennek a sugárhajtású motornak köszönhetően sokkal rövidebbé vált a repülési idő, és csökkent a szükséges állomások száma is. Ettől kezdve a repülés nem napokat, csupán órákat vett igénybe; New Yorkba például a korábbiakhoz képest fele annyi idő alatt lehetett eljutni.
Az első Boeing 747-306B Combi 1975. október 16-án csatlakozott a flottához; ez volt az első repülőgép, amely utasokat és rakományt is szállított. A KLM és a Northwest légitársaság 1994 márciusában vezette be a World Business Classt, mely az interkontinentális járatokon utazó üzletembereket célozta meg. Ez az osztály az Economy és a Royal Class között található.
Az első pekingi járat 1996. június 26-án indult el; ettől kezdve Kína vált a KLM egyik legfontosabb célállomásává. 2004. május 5-én lett hivatalos az Air France és a KLM közötti fúzió, de már hét hónappal korábban, szeptemberben megszületett az erről szóló döntés. Az első bioüzemanyagot használó járat 2011. június 30-án indult Párizsba.
90 éve Magyarországon a KLM
Idén a KLM 100. születésnapja mellett azt is ünnepeljük, hogy a társaság 90 éve van jelen Magyarországon: 1929-ben jött létre ugyanis az Amszterdam–Budapest útvonal. A magyar főváros része volt az indonéziai útvonalnak, ám mielőtt elindult volna az első menetrend szerinti járat, két próbajárat-sorozatot is indítottak. Erre a sok elintéznivaló miatt volt szükség. Többek között ügynököket kellett rendelni minden repülőtérre, pótalkatrészeket kellett beszerezni annak érdekében, hogy a repülőút alatt is lehessen javítani, ha valami meghibásodik. A második tesztsorozatban (1929–1930) már az útvonal része volt Budapest: az első járat, egy F.VIIb típusú, PH-AEZ lajstromszámú gép – melynek kapitánya Smirnoff, a legendás KLM-pilóta volt – 1929. szeptember 12-én szállt fel a Schipholról. E járatokat még kizárólag légipostára használták, utasokat nem szállítottak. Ezért van az, hogy az első menetrendszerinti járat – mely utasokat is szállított – egy évvel később, 1930. szeptember 25-én indult.
Érdekesség, hogy Budapest néhány évig része volt a Kék Duna Expressnek, mely 1936. április 20-án jött létre a CLS-sel együttműködve. A gép egy DC-2-es volt, az útvonal pedig: Amszterdam–Prága–Bécs–Budapest. A Kék Duna Expresst 1939. szeptember 2-áig használták, és a II. világháború kitörése miatt szüntették meg. Az útvonalat 17 évvel később, 1956. június 21-én nyitották meg újra a ’Marijke hercegnő’ – aki Beatrix holland királynő legfiatalabb húga volt – nevet viselő járattal, mely Kairóba indult, és Budapest volt az egyik állomása. Az Amszterdam–Frankfurt–Budapest–Isztambul–Kairó útvonalat kétszer függesztették fel ideiglenesen: először az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt október 25-én, majd másodszor 1968-ban a prágai tavasz miatt. Azóta nem voltak ilyen megszakítások: a KLM Amszterdam–Budapest útvonala folyamatosan üzemel.
