A fürdőstratéga

Húsz éve még nem úgy tűnt, hogy hajdúszoboszlói fürdő bárkit is érdekel: a szocialista vendégek elmaradtak, az infláció 30 százalékos volt. Aztán valami megváltozott… Nemcsak megmentette, a gyógyfürdő mellett élményfürdővé is tette az elmúlt évtizedekben idehaza és külföldön egyaránt sikeressé vált hajdúszoboszlói fürdőt Czeglédi Gyula, a hajdúsági fürdőt üzemeltető Hungarospa Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke.

– Ön már a diplomamunkáját is a gyógyfürdők stratégiájáról írta. Honnan a vonzalom a téma iránt?
– A téma adta magát, mivel meggyőződésem, hogy a sikeres vezetés alapfeltétele a stratégiai gondolkodás, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás és a célok minél pontosabb meghatározása.

– Miután 1996-ban átvette a lepusztult, gazdasági nyelven szólva infrastrukturális, műszaki-technológiai és gazdálkodási szempontból is mélyponton lévő hajdúszoboszlói fürdőt üzemeltető Hungarospa vezetését, milyen stratégiával látott a fejlesztéséhez?
– A helyzetet valóban nem volt egyszerű, mert a makro- és mikrogazdasági környezet egyaránt kedvezőtlen volt: gazdasági válság volt, és 30 százalék körül mozgott az infláció. Ráadásul felmerült a fürdő szolgáltatási ágainak felszabdalása és a privatizálás is. Ezt sikerült megállítanom. Ezt követően egy nyolc évre szóló fejlesztési stratégiát kidolgozva láttunk munkához. Az első sarokpont az alapinfrastruktúra (kutak, vízvezetékek) rekonstrukciója és fejlesztése volt, ami sok időt és kitartást vett igénybe, mert a munka két évig a föld alatt és a kúttelepen folyt, és gyakorlatilag nem látszott az eredménye. A második sarokpont a gyógyászat modernizálása volt, mivel ez volt akkoriban a legrosszabb állapotban. A harmadik nagy ugrás az Aquapark megépítése volt 2000-ben, mely új, egyedi arculatot teremtett, és a családok mellett a fiatalabbakat is megszólította. A következő, meghatározó fejlesztés az első Széchenyi Tervhez kötődik: ez egyaránt tartalmazott rekonstrukciót és szolgáltatásfejlesztést a gyógyfürdőben, a strandon és az Aquaparkban. De emellett sem tétlenkedtünk, például jelentős hajdúszoboszlói szállodákba telepítettünk kis terápiás részlegeket, amivel már több külföldi vendégnek tudtunk gyógykúrát biztosítani. Ami már azt is erősítette, hogy a Hajdúszoboszlói Gyógykúrát, mint védjegyet, idehaza és külföldön is ismertté tegyük. A teljes körű szolgáltatási paletta megteremtésének következő lépése a szálláshelyfejlesztés volt egy saját, háromcsillagos szálloda létrehozásával. Majd 2010-ben jött az Aqua-Palace fedett élményfürdő megépítése, amellyel régi igényt sikerült kielégíteni. A múlt évben az attrakciófejlesztési projektünk keretében ismét fejlesztettük a gyógyfürdőt, a strandot és az Aquaparkot, ezzel mára a teljes szolgáltatási struktúránk megújult.

– Milyen munkatársakkal szeret együtt dolgozni, és hogyan találta meg a megfelelő embereket az elképzeléseihez?
– Csapatember vagyok. Ezért szakmailag jól felkészült, a cég iránt elkötelezett, önálló döntésekre képes, de csapatban gondolkodó szakemberekkel szeretek együtt dolgozni. A vezetők kivétel nélkül tősgyökeres hajdúszoboszlóiak, akik érzelmileg is kötődnek a városhoz, ami meggyőződésem szerint a sikerünk egyik titka.

– Mennyire változott meg a fürdőkultúra az elmúlt évtizedekben, és hogyan tudtak ehhez alkalmazkodni?
– A fürdőkultúra valóban nagyot fejlődött higiéniai szempontból. A vendégek ma már papucsban közlekednek, fürdőzés előtt és után zuhanyoznak. A vízforgató berendezések kötelező bevezetését előíró rendelet is sokat segített a vízminőség javulásában. Emellett a fürdőzési szokások is jelentősen változtak. Míg korábban a reumatikus betegségekben szenvedők számára, kiváló vízre alapozva, a két-három hetes gyógyüdülés volt jellemző, ma már inkább az egy hétre és az évente több alakalommal egy-egy hosszú hétvégére érkezők vannak többségben. Egyértelmű tendencia, hogy míg korábban a legtöbben a gyógykezelés miatt keresték fel a fürdőt, ma már az egészségmegőrzés és az élményfürdőzés a legfontosabb hívó szó.

– Miként alakul a külföldi és magyar vendégek aránya?
– Hajdúszoboszlón korábban is magas volt a külföldiek aránya. Ma a strandon, főszezonban eléri a hatvan százalékot. Az egész évet tekintve pedig negyven százalékos az arányuk. Évtizedek óta meghatározóak a lengyel vendégek, uniós csatlakozásuk óta pedig folyamatosan növekszik a román és szlovák vendégforgalom, miközben jó perspektívát kínálnak az orosz és ukrán vendégek is. A SZÉP-kártya hatására pedig a belföldi vendégforgalom is megélénkült.

– Mi kell ahhoz, hogy évente több százezer ember megelégedésére üzemeljen a fürdő?
– Az alap a teljes körűen szabályozott üzemelés és a magas színvonalú szolgáltatás, amelyhez hatékony belső és külső ellenőrző rendszer társul. Emellett évente több ezer vendégkérdőívet feldolgozva értékeljük munkatársaink munkáját, keressük a szolgáltatások továbbfejlesztésének irányát.

– Mire a legbüszkébb az elmúlt évtizedek eredményei közül?
– Arra, hogy Magyarországon mi építettünk először Aquaparkot. Ezzel mintát mutattunk a szabadtéri élményfürdőzés terén. Az Aquapark sikerét bizonyítja, hogy már a fejlesztés harmadik ütemét valósítottuk meg, és a hatalmas igény miatt már az első két év után bővítenünk kellett a csúszdaparkot. Tavaly ezért új, izgalmas extrém csúszdákat is építettünk.

– Milyen a kapcsolatuk a várossal, melynek a fürdő jelenti a legnagyobb vonzerőt?
– A város a fürdő 98 százalékos tulajdonosa, és a tulajdonos–menedzsment kapcsolat az elmúlt húsz évben kiválóan működött. A menedzsment proaktív kezdeményezéseivel segítette az önkormányzatot abban, hogy a fürdőfejlesztés a piaci igényeknek megfelelően haladjon. Ennek köszönhetően az eredmények sem maradtak el: húsz év alatt 210-ről 510-re nőtt a foglalkoztatottak száma, ezzel a Hungarospa a város legnagyobb, a megye kilencedik legnagyobb foglalkoztatója. A részvények értéke több mint harmincszorosára növekedett, a mérlegfőösszeg több mint hatvanszorosára nőtt, vagyis a turisztikai vonzerő magas szintű működtetése mellett folyamatosan növeltük a város vagyonát.

– Az elmúlt évtizedekben mennyire változott a vezetői szemlélete, mennyire más hangsúlyokat tart fontosnak, mint korábban?
– Az elmúlt két évtizedben a fejlesztésekre és a szolgáltatás minőségének javítására helyeztem a hangsúlyt. Az elkövetkező években sem szeretném feladni a modernizálást és az új vízi élmények megvalósítását, de ma már ennél is fontosabb feladatnak tartom piaci pozíciónk erősítését.

– Milyen kihívást jelent, hogy a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnökeként is tevékenykedik?
– Ez egy nagyon összetett feladat, hiszen sokféle fürdő van Magyarországon. Még a kétszáz, turisztikailag jelentős fürdő között is nagy különbségek vannak. Ugyanakkor sok átfedés van a vezérigazgatói tevékenységem és a fürdőszövetségi munka között, hiszen ugyanazokkal a problémákkal találkozom nap mint nap. Szerencsére a szövetségnél a főtitkára és egy menedzser is nagy segítségemre van a technikai feladatok megoldásában, ami azért is előny, mert Hajdúszoboszló kétszáz kilométerre van Budapesttől, ami időben is behatárolja a személyes jelenlétet. A munka pedig nem állhat le, hiszen a Magyar Fürdőszövetség rövidtávú feladatai között a hatékony lobbytevékenység mellett olyan kihívások szerepelnek, mint a fürdők üzemeltetéséhez kapcsolódó, a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről megújításáról szóló rendelet megújítása, a képzések megújítása, a fürdők minősítési szempontjainak felülvizsgálata, az OEP-tárgyalások során 10 százalékos növekedés elérése a térítési díjak kapcsán. A forgalomösztönző tevékenységek számának növelése, a Széchenyi Pihenőkártya monitoring-bizottságban való aktív részvétel, a Budapesti Turisztikai Kerekasztalban a hatékony képviselet biztosítása, a pályázati lehetőségek sikeres menedzselése és nem utolsósorban a gyógyvizeink hungarikummá nyilvánítása. Ehhez társulnak a hosszabb távú feladatok: a fürdőszolgáltatásokat terhelő áfa csökkentése a szálláshely-szolgáltatókkal azonos szintre, a hazai gyógyfürdők újrapozicionálása, erősítése, a balneológiai kutatási programok előkészítése, mentorálása, az egészségturisztikai kínálatunk bizonyítékon alapuló nemzetközi piacra vitele és az együttműködések erősítése más szakmai szervezetekkel.

– Az elkövetkező években mit tart legfontosabb feladatnak a Hungarospa életében?
– Amit szeretnék, az Hajdúszoboszlón és a Hungarospa érdekkörén is túlmutat: meggyőződésem ugyanis, hogy a magyar gyógyfürdők olyan erős nemzeti komparatív előnyt jelentenek, amit – a kutatás és a fejlesztés minden eszközét bevetve -, az egész ország érdekében jobban ki kellene használni. 

Érsek M. Zoltán