A „ligetös” főutca – ahogy a helyiek nevezik – leghosszabb platánfasorával Európa egyik leglátványosabb főutcája. A védett fák Kiskunfélegyháza legbecsesebb utcáján állnak, hiszen itt van a híres-neves cifra Városháza.
Fotó: Szivós Éva
Úgy tűnik, az Alföld gazdag polgárai igencsak kedvelték a díszes épületeket. Elég csak a kecskeméti Cifrapalotát említeni. A kiskunfélegyházi városháza épülete a XX. század elején épült, Lechner Ödön, a szecesszió nemzetközi rangú magyar építészének egyedi, sajátos díszítőelemeit használva. A homlokzaton Zsolnay majolikadíszítések, tulipános motívumok, klasszikus magyaros ornamentika található. Háromszintes tornya 45 méter magas, homlokzatának csúcsán található a város címere, amely boltíves városkapuban őrt álló kun vitézt ábrázol.
A díszterem motívumaira szintén a szecesszió színvilága és a természetet stilizáló formakincs jellemző. Gazdagon díszített falain dr. Holló Lajos és Kossuth Lajos életnagyságú portréi és egy Petőfi Sándor dombormű látható. Megkülönböztetett helyen állnak a város díszpolgárai: Trefort Ágoston, Kossuth Lajos, Jókai Mór, Petőfi Sándor. A Petrovits család 1824-ben költözött Félegyházára.
A város központjában egy szép, klasszicista stílusú épületben, a Hattyú-házban bérelt mészárszéket. Az épület nagyobb részében a vendéglő helyiségei és a kocsma bérlőjének lakása helyezkedtek el. Az épület része volt még a belső udvar, a Hattyúkert, amely nyaranta szórakozóhelyként szolgált. Nevét a ház homlokzatán ábrázolt fehér hattyú kocsmacégérről kapta.
Fotó: kiskunfelegyhaza.hu
A közelében áll a Sarlós Boldogasszony-templom, különlegessége az oltárkép, mely Mária és Erzsébet találkozását ábrázolja. Aki a téli sétát vállalja, ne szalassza el a Pajkos-Szabó szélmalom körüljárását. Az egykori börtönudvaron álló népi műemlék szélmalom az ország egyetlen megmaradt alföldi alulhajtós szélmalma. A szélmalmok a XIX. században élték fénykorukat, ekkoriban a megyében 62 szélmalomról szólnak a feljegyzések. Sorsukat a hatékonyabb gőzmalom megjelenése megpecsételte.
Ha továbbmegyünk, Kiskunfélegyháza és Kistelek között félúton, múltat idéző szikespuszta-maradványt találunk. A szikestó a Péteri tó, illetve tavak, mert 3 vízfelület szabdalja a területet. A tavak körül jellegzetes sziki növénytársulások a szikes mocsári vegetáció, a sós rétek vakszik növényzete, a szikfok és szikes pusztai, valamint kis kiterjedésben lápi növényzet találhatók. Ez a terület gazdag madárvilága miatt áll természetvédelmi oltalom alatt.
Fotó: Szivós Éva
De nem csupán a madarakról híres, hanem hódjairól is, amelyek váruk építéséhez sok fát elrágnak, majd a tóba hordanak, hogy a hódvárat biztonságossá és lakályossá tegyék.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén több tájvédelmi körzet található, mint a Pusztaszeri-, Mártélyi-, Körös-éri Tájvédelmi Körzet. Különös látványosságnak számít a Kéleshalmi homokbuckák világa. A nyugodt hullámzású, átlagosan 10 méter szintkülönbségű homokbuckás vidék növényvilága rendkívül gazdag: pusztai cserjések, a buckaközi mélyedésekben, a serevényfűz védelmében több különleges gombafaj és néhány orchideaféle él. Ám rágcsálók is serénykednek a területen, elsősorban a vakondok, amelyek szinte homoklabdát építenek vakondtúrásaikból.
Dunay Csilla
