Az utazás élménye ugyan egy darabig más lesz, mint ami volt, de amint lehet, akkor is érdemes útra kelni, mert a pihenés és a felfedezés öröme még így is mindenért kárpótol, ha a biztonságra is ügyelünk – fejti ki Kiss Róbert Richard író, utazási szakértő.
– Ha megnézzük azt, hogy az elmúlt időszakban, 2018-ban, 2019-ben milyen teljesítményt nyújtott az európai turizmus a legfontosabb célországokban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és mellett Magyarországon, akkor mindenütt egy rendkívül erős, fölfelé ívelő görbét látunk. Olyannyira, hogy a legnépszerűbb desztinációkban Barcelonában, Velencében, már az úgynevezett „túlturizmus” az overtourism kapcsán háborogtak a helyiek. Dubrovnikban pedig már különböző intézkedéseket is kellett tenni azért, hogy a helybeliek életminősége ne romoljon számottevően. Persze abból a szempontból nem romlik, hogy ha kiadják a lakásokat, vagy a szolgáltatók jelentős bevételre tesznek szert, az adóbevételek pedig növekednek, az mindenkinek jó. De a hatalmas turistaáradat abból a szempontból nagyon zavaró, hogy teljes mértékig eltűnik a hétköznapok meghittsége és az ingatlan árak emelkedése miatt a helyiek kiszorulnak a lakáspiacról.
Az is kétségtelen, hogy nem csak Dubrovnikban kellett korlátozni azoknak a számát, akik a Stradunba ellátogatnak, hanem Velencében is megelégelték az óceánjárók és a turistatömegek jelenlétét a helyiek, amiért már a belépődíj ötlete is felmerült, amit el is kezdtek megvalósítani, ahogy Barcelonában is tüntettek azért, hogy ne legyen már olyan sok turista. De a turizmus így is jóval több hasznot hajt, mint amennyi káros mellékhatása van.
Az európai turizmus szárnyalásából Magyarország is kivette a részét: ha a vendégéjszakákat nézzük, egymás után jöttek a rekordok és a tavalyi 31.400.000 vendégéjszaka igazán gyönyörű szám. Pontosan emiatt lett óriási az a zuhanás, ami a koronavírus járvány hatására történt, hiszen a fővárosban a szállodai és az Airbnb foglalások nulla közeliek lettek, és innen kell majd felkapaszkodni, miközben egészen mostanáig a vidéki turizmus is hibernált állapotban volt – magyarázza Kiss Róbert Richard.
– Milyen lesz a turizmus – ha beindul – a koronavírus árnyékában?
– Teljesen ugyanolyan biztosan nem lesz, mint volt és itt nem is a számokra gondolok, hanem arra, hogy amíg nincs ellenszer, amíg nincs védőoltás, addig a biztonsági előírások betartása rendkívül fontos lesz, hiszen az emberi életnél, egészségnél nincs nagyobb érték. Következésképpen ha már vannak is lazítások, azokat mindenképpen úgy kell végrehajtani, hogy közben oda kell figyelni arra, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább, és ne legyenek újabb és újabb megbetegedések.
Ehhez viszont mi minden kell? Például látjuk, hogy a Wizzair milyen intézkedéseket vezetett be, ami nagyon sok magyar turistát érint; maszkban kell már a fedélzeten is lennie az utasnak, miközben olyan légitársaság is akad már, amelyik azt mondja, hogy a középső üléssort szabadon hagyja. Ugyanakkor a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint ez üzletileg nehezen kivitelezhető. Vírusmentes autóbuszokban gondolkodik a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete a NIT Hungary: náluk az üléssor kihagyása és a fertőtlenítés az alap. Viszont az is kétségtelen, hogy ha ezeket a távolságtartási intézkedéseket eszerint valósítják meg a szolgáltatók, az drágább árakat eredményez, mert különben csak a veszteségeket növelik a szolgáltatók. Ezért nagyon érdekes kérdés, hogy mi lesz a megoldás arra, hogy az egyik oldalon minél hamarabb minél több járatot újra akarnak indítani a légi cégek és az autóbuszos vállalkozások, a másik oldalon viszont ott lesz a minden bizonnyal mérsékeltebb a kereslet. Ezért, akciókra, árleszállításokra, olcsó jegyekre lehetne számítani, miközben a másik oldalon a drágulás irányába hatnak a fertőzés megelőzéshez kapcsolódó kapacitás korlátozások és a sok-sok járványügyi biztonsági járványügyi intézkedés költségei. A kérdés az, hogy vajon akárcsak átmenetileg is, belemennek-e olyasmibe a szolgáltatók, ami nem feltétlenül előnyös számukra, mert nemhogy az árrés csökken, hanem adott esetben még a rentábilis üzemelés is megkérdőjeleződik.
– Sokak szerint – amint azt Az Utazó felmérése is mutatta -, a jelenlegi helyzet nyertese a belföldi piac lehet.
– Nagyon érdekes kérdés, hogy a határnyitásokhoz kapcsolódó utazási lehetőségek, a biztonsághoz kötődő intézkedések és az árak tekintetében merre fog majd elmozogni a globális piac. De egy biztos: a belföldi turizmus fog minden országban először helyreállni. Ez nyilván nálunk is igaz, hiszen az emberek szeretnének minél hamarabb kimozdulni, vendéglátóhelyeken enni, beszélgetni, wellness szállodákba elmenni, és a nyarat tóparton vagy kellemesebb környezetben eltölteni. Tehát ebből a szempontból a belföldi turizmus minden országban azért viszonylag hamar, nem is azt mondom, hogy helyreáll, de legalább megindul, sőt erőteljesen megindul.
Erre a megindulásra természetesen fel kell készülni járványügyi szempontból. Sok ötlet van. Van olyan olasz strand, ahol abban gondolkodnak, hogy karperecet kapnak a vendégek, ami sípol, jelez, ha valaki a másikhoz két méternél közelebb megy, és akkor ez majd, a távolságtartásra rákényszeríti az embereket. Van olyan elképzelés is, miszerint limitálják majd azt, hogy egy fürdőben hány ember tartózkodhat egyszerre, ami például a Magyar Turizmus Ügynökség Covid-19 kézikönyvében is ajánlásként szerepel. Tehát sok ötlet van. De az biztos, hogy amikor arról beszéltem, hogy más lesz a turizmus a járvány után, vagy akár a járvány lecsengésekor, az erre is igaz, hiszen az ilyen alapintézkedéseket mind-mind bele kell kalkulálniuk a szolgáltatóknak a mindennapi üzemeltetésükbe. Ezért azt gondolom, hogy mire helyreállhat a világ turizmusa, az körülbelül akkor fog bekövetkezni, amikor lesz védőoltás, vagy olyan hatásos gyógymód, amikor már nem kell rettegni a vírustól. De amíg lesz vírus és a vírussal kapcsolatban folyamatos intézkedéssorozatra szükség, addig biztos, hogy nem beszélhetünk arról a turizmusról, amit megszoktunk az elmúlt években vagy akár évtizedekben.
– Mindezek alapján mit javasol az utazóknak?
– Elsősorban azt tudom, hogy tartsák be a biztonsági intézkedéseket, amelyeket a hivatalos források javasolnak, mert a kormányzati szerveknek komoly adatmennyiség áll a rendelkezésükre és ha ők valahol azt mondják, hogy kijárási korlátozás van, akkor azt azért komolyan kell venni, mert ezek nem véletlen dolgok. Tehát mindenképpen fontos az előírások betartása. Amellett, ha már lehetőségük van utazni, nyilván saját magukra és másokra is kell vigyázni: a maszkviselés szerintem az egy olyan dolog, ami segíthet, legalábbis abban biztosan, hogy mások ne kapják el a fertőzést. A távolságtartás is mindenképpen nagyon fontos. És ezeket be kell tartani, akár egy sorbanállásnál a repülőre várva vagy bárhol máshol.
Emberek a belvárosi Erzsébet téren 2020. május 18-án.
MTI/Mónus Márton
Arra a kérdésre viszont, hogy akkor most utazzunk vagy ne utazzunk, nyilván nehéz lenne kategorikus feleletet adni, hiszen minden mindig az aktuális szituációtól függ. Például, ha azt mondjuk, hogy már vidéken kezd beindulni az élet, azt gondolom, hogy nem lehetünk örök életünkre bezárva, természetes, hogy sétálunk a Balaton parton, természetes, hogy élvezni akarjuk a nyarat, a családdal akarunk lenni, ez nem egy ördögtől való, sőt, egy természetes vágy. Ezért is azt gondolom, hogy előbb vagy utóbb az idegenforgalomnak szép lassan ismét fel kell lendülnie és ha az intézkedéseket komolyan vesszük, ha tényleg ügyelünk arra, hogy ne legyenek újabb fertőződések, akkor már csak drukkolnunk kell a szolgáltatóknak, hogy a belföldi turizmusból legyen annyi bevétel, amiből ezt az időszakot túl tudják élni, mert a külföldi vendégekre csak mérsékelten lehet most számítani.
Azt, hogy a külföldi utazásokra ki mennyire vállalkozik, majd az idő eldönti. Az utazási irodák esetében azt gondolom, hasznos lehetne egy olyan jogszabály, ami lehetőséget adna az irodáknak arra, hogyha valaki a járvány miatt a befizetett útra nem tudott elutazni és még most sem akar júliusban, vagy augusztusban, akkor vouchert adjanak nekik, és ennek a segítségével kicsit levegőhöz juthassanak az irodák. De ez nyilván azokra az utasokra vonatkozik, akik megengedhetik maguknak, hogy esetleg egy későbbi utazásra félretegyék ezt a lehetőséget, és nem azokra, akik esetleg elveszítették az állásukat a vírus miatt, és most szükségük lenne a pénzre.
Ami pedig azt illeti, hogy amikor lekötünk egy utat, mire figyeljünk, azt gondolom, sok függ attól, gyerekkel, családdal, esetleg fiatalon, a barátainkkal utazunk-e. Kisgyermekkel a reptéri várakozás vagy a karantén esélyének a réme legyőzheti az akciós ár keltette vágyat.
De utazni jó, ám csak minden fontos információt begyűjtve kell dönteni arról, hogy merre induljunk el, és mi az a legjobb, biztonságos ajánlat, amit érdemes elfogadnunk.
Érsek M. Z.
