Ahol a lélek megtisztulhat – szépséges utak a belső békéhez

Klasszikus spirituális úti célok   

Ki ne vágyna arra, hogy egyszer az összes gondját-baját hátrahagyva olyan helyre utazzon, ahol minden adott a lelki megtisztuláshoz. Ott pedig már csak arra van szükség, hogy magára figyelve, tényleg el tudja engedni a mindennapok nyomasztó gondjait. Ehhez pedig lelkileg is érdemes felkészülni.

Mivel az emberek jó része mindig kereste a lelki megtisztulás útját, a spirituális utazás korántsem új keletű. Ennek szellemében indultak útnak az egykori zarándokok, akik a keresztények számára szent helyeket, Jeruzsálemet, Rómát, vagy éppen Santiago de Compostelát keresték fel. Más kérdés, hogy az egykori zarándokhelyeken ma már gyakran nagyobb számban fordulnak meg azok a turisták, akik csak a bakancslista vagy a divat kedvéért kelnek útra, mint azok, akiket hitük vezérel. Így nem is csoda, hogy például a mára már önálló turisztikai brandé vált El Camino, vagyis a Szent Jakab-út is hemzseg azoktól, akik csak trendi turistaként róják a kilométereket. De szerencsére a többség mégiscsak azokból kerül ki, akiket ha nem is a vallás, de a lelki béke megtalálása visz az útra.

Nyitott szívvel, elmével

A spirituális utak legfőbb célja ugyanis az, hogy az információs áradatban tanácstalanná vált, a gazdasági, munkahelyi nyomás alatt fogódzókat kereső utazó a nyugodt elmélkedés vagy a hosszú gyaloglás során önmagát, lelkének határait megismerve, gondjaira választ találva jusson el belső békéjéhez.

Ha kívülállóként úgy érezzük, szükségünk lehet egy spirituális utazásra ahhoz, hogy lelki nyugalmunkat megtaláljuk, ha először vágnánk neki az útnak, előtte mindenképpen tájékozódjunk. Mások tapasztalatait meghallgatva, elolvasva gondoljuk át, tényleg erre vágyunk-e. Ha pedig úgy érezzük, hogy a lelki utazást valóban érdemes összekötni egy valódi, spirituális úttal, ismerjük meg azt, hogy milyen sajátos élethelyzetekkel, problémákkal kell számolnunk a hagyományos komfortzónánktól esetleg távol álló, puritán utazás során, amelynek célja éppen az, hogy közben folyamatosan legyen időnk és képességünk önmagunkra figyelni.

Az első hasznos lépés, hogy nyitott szívvel, lélekkel vágjunk neki. Kezdjünk őszinte naplót vezetni a gondolatainkról, érzéseinkről. Fontos, hogy ne próbáljuk meg becsapni saját magunkat, mert akkor nem járhatunk sikerrel. Érdemes papírra vetni, milyen gondolatok foglalkoztatnak minket, milyen érzések kavarognak bennünk. Nem szégyen bevallani azt sem, milyen félelmeink vannak, és mit várunk az úttól, lelkileg hová szeretnénk eljutni. Legyenek rövid és hosszú távú célok is. Ha már papírra vetettük a gondolatainkat, a visszacsatolás is fontos. Nézzük meg egy-két hét elteltével, mit sikerült elérni. Így talán könnyebb szembenézni az út során minket körülvevő problémákkal. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a meditáció is elengedhetetlen része annak, hogy megszabaduljunk a mindennapi stressztől.

Camino de Santiago, Spanyolország – El Camino, vagy ahogy gyakran nevezik, Szent Jakab-út

A zarándoklat Dél-Franciaországból Észak-Spanyolországba tart. Saint Jean Pied De Port-ból jól kijelölt útvonalon juthatunk el Szent Jakab sírjáig, Santiago de Compostelába. A legnépszerűbb a 725 kilométer hosszú Francia út, de emellett jó néhány más útvonal is létezik, és bárhol be lehet csatlakozni, attól függően, hogy mennyi ideje – hetek vagy hónapok – van a zarándoknak. A vándorlás során néhány kisebb falu, város kultúráját is megismerhetjük, csodálatos tájak mellett haladunk el, miközben lehetőség nyílik a helyi ételek és a Rioja bor megkóstolására is.

Az El Camino – a keresztények egyik legismertebb zarándokútja – 1993 óta az UNESCO-világörökség részét képezi.

Kailash, a szent hegy, Tibet

A Kailash hegy – amelyet az univerzum spirituális középpontjaként is szoktak nevezni – a Tibeti-fennsík legnyugatibb részén található. Érdekessége, hogy számos vallás hisz abban, hogy ha a vándor gyalog megteszi ezt az utat, az meghozza a szerencséjét, megtisztul a bűneitől és negatív karmájától. A vallási hovatartozás egyedül az útvonalat határozza meg: a hinduk és a buddhisták az óramutató járásával megegyező irányba indulnak, míg más vallások hívői az óramutató járásával ellentétesen vágnak neki az útnak. A hegy alját sétálják körül, ami mintegy 52 kilométernek felel meg, így a zarándoklat ütemes tempóban három napon belül teljesíthető. A hegy tényleges megmászása tilos, aki ennek ellenére mégis megteszi, az egyes legendák szerint nem lesz hosszú életű.

Char Dham, India

A hindu hagyományok négy (char) fontos zarándokhelye, szent helye (dham) – Yamunotri, Gangotri, Kedarnath és Badrinath – a Himalája lábánál fekszik. Sok hindu célja, hogy legalább egyszer életében mind a négy zarándokhelyre eljusson, méghozzá keletről nyugatra haladva, a fent említett sorrendet követve. Az út körülbelül két hetet vesz igénybe. Azoknak, akik más vallásfelekezetekhez tartoznak – és megteszik az út valamelyikét vagy mindegyiket –, kiváló lehetőség nyílik arra, hogy megismerjék India kultúráját és hagyományait, a meditáció földjét.

Mekka, Szaúd-Arábia

Az iszlám vallás legnagyobb zarándoklatát Hajjnak (Haddzs) nevezik, ami természetesen a szent városba, Mekkába vezet. A Korán öt pillérének része, hogy minden nő és férfi legalább egyszer életében megtegye ezt az utat, ha anyagi és egészségügyi állapota engedi. A zarándoklat 2 hónappal és 10 nappal a ramadán után kezdődik, egy meghatározott rituáléval. Az óramutató járásával ellentétesen hétszer kell megkerülni a Kába követ, amelyről úgy tartják, hogy korábban fehér volt, azonban magába szívta a bűnöket, és ezért lett fekete. Szintén hétszer kell megtenni a Szafá és Marva hegy közötti távolságot, majd a hívők az Arafa völgyébe indulnak, ahol bűnbocsánatért imádkoznak. A férfiak két varratlan vászonleplet (ihrám), a nők egyszerű, bokájukat és karjukat eltakaró fehér ruhát viselnek. Az arcukat viszont nem fedik be, mert a férfiak szíve a Haddzs idején tiszta. A zarándoklat az áldozati ünnepséggel végződik, ahol imádkoznak, ajándékoznak, az újjászületés szimbólumaként levágják a hajukat, és állatáldozatokat mutatnak be, majd ismét megkerülik hétszer a Kába követ. A belépés a szent városba, Mekkába nem muszlimok számára szigorúan tilos.

Machu Picchu, Peru

Dél-Amerika legismertebb zarándokútja a Machu Picchuhoz vezet, ahová a perui kormány naponta mindössze 500 engedélyt ad ki. Ebből csak 200-at a turistáknak. Az egykori Inka Birodalom útjainak ezen részén megtett 43 kilométeres túra nem kis kihívás, mert az embert próbáló magashegyi időjárás mellett az is nehezíti a feljutást, hogy a Szent-völgy környékén a buja erdők mellett havas csúcsok, magas hágók között kell áthaladnunk. A végcélhoz, a Machu Picchuhoz a különleges szépségű Napkapun át juthatunk, de fáradtságunkért útközben a hihetetlen élményt adó Halott Asszony-hágó, a Veronika-csúcs és a 2240 méter magasan fekvő Winay Wayna település látványa is kárpótol.

Drozdik Evelin