Angyal vagy ördög….

A helyzet persze csak Európából ennyire idilli, Los Angeles egy igazi „kemény” város, aki bizony több ezer hajléktalannal és bizton állítható, hogy több millió szó szerint szegény emberrel is „büszkélkedhet” Hollywood csillogása mellett. Elég felszállni egy buszra és máris lehet érzeni a valóság szagát, ízét és mindenféle megjelenését. Néhány perc utazás után máris szóba elegyedtem egy hölggyel, Puerto Ricoból, (Los Angeles igazi multi-kulti város), aki azonnal „eligazított a rengetegben”.

.

……

Ha elég képzett vagy akkor 3-4 nap munka egy héten és jól élsz. Ha nem akkor bizony szegénység van, ja és meg ne betegedj mert akkor aztán….. a gatyád rámegy. Ezt persze nagyjából tudja az ember hiszen az amerikai egészségbiztosítási rendszer szinte nem is létezik de azért ezzel szembesülni öt perc után…..Egyszóval az élet itt sem habostorta, ezzel együtt háááát még mindig veri a „nagy magyar valóságot”. Itt legalább mindenhol kedves emberekkel találkozhatunk, aki bugyuta kérdéseinkre szívesen válaszolgatnak és még azt is tolerálják, hogy ha „how many stops?” helyet következetesen „how much stops?” ot kérdezgetünk a metroban.

.

…..

Nem szeretnék senkit bosszantani de muszáj rátérjek az árak színvonalára, ami katasztrofális. Persze a magyar oldalról hiszen itt minden olcsóbb mint Magyarországon. Mivel itt gyalog nem jutunk el sehova a közlekedéssel kezdeném: egy napos bérlet, amellyel Los Angelesben minden közlekedési eszközt egy teljes napig használhatunk 5 egész USD :-)))), amivel akár Venice Beach-ig is utazhatunk. Viszonyítás képen: Budapest-Velence 40 kilometer, Los Angeles-Venice Beach 50 kilométer. Hát nem tudom, hogy egy ezresét fel alá rohangálhatnánk Bud. és Velence között, hát kötve hiszem. Az, hogy a közértben is olcsóbban vásárolhatunk a belvárosban mint a budaörsi Tescoban, az meg szinte „említést sem érdemel”. Ezzel együtt az élet itt sem fenékig tejfel, de hogy milyen is pontosan, arról folyamatosan beszámolok a következő napokban.

Sz.B.