Az arany Prága

A Berlin–Prága–Bécs kulturális tengely középpontja, melynek vonzereje szinte kötelező érvénnyel kényszerítette ki írókból, költőkből azt a bizonyos szerető gyűlöletet, mely a feltétlen vonzalom és elszakadni képtelenség megfogalmazódása. Nem véletlen Prága beceneve: „aranyváros”, hiszen a középkorban valóban bearanyozták számtalan házának tetejét. Óvárosi szűk sikátorainak labirintusa egyszerre idézi a fejetlen templomos lovagok kísérteteit, és csábít tenyérnyi csillogó üzleteivel vásárlásra. Kígyók, sátánfigurák, harcoló óriások és szentek, a fantázia szüleményei díszítik például a Károly hidat is. Nem véletlenül állítják a prágaiak, hogy városuk a szellemek és kísértetek tanyája. Egyikük, Gólem még világhírnévre is szert tett.

Prága a szállodák, éttermek, kávéházak, gótikus templomok, modern művészeti galériák és kristályboltok városa, egyetlen más városban sem található nagyságú történelmi óvárossal és várnegyeddel. Bár kávéházai Kafka és Max Brod körei miatt a bécsihez hasonló irodalmat és szellemiséget mondhatnak magukénak, a sör, mint alapvető életszükséglet, mindig is fontosabb szerepet játszott, mint a fekete nedű. Lehet, hogy ezért rendelték a Café Louvre egykori sznob látogatói a kávéjukat tejszínhabbal, amit aztán a kutyusaiknak adtak? Bár a Kafka kávéház névadója szerint „az emberiség fejlődése kellő erőgyűjtés a halálhoz”, a város vidám hangulata, lakóinak büszkesége merőben ellentmond e morbid bájnak.

A Kinsky-palota (építésében Ybl Miklós is részt vett) ma Nemzeti Galéria, a Szent Jakab-templom és a régi Városháza óratornya közötti tér – melyet barokk paloták földszintjeit uraló jobbnál jobb éttermek szegélyeznek – fiatalok zsibongásától, zenekaroktól, az Orloj középkori csillagászati óramű harangját, bábjátékát élvező turistáktól zajos. Itt végezték ki Husz János munkatársát, és választották királlyá Podjebrád Györgyöt. Jókai Mór Prága e belvárosát óriási múzeumhoz hasonlította, ahol Krúdy titokzatos figurái, Esti Kornél és társai laknak, Čapek és Hašek szereplői söröznek. A Lőportoronyhoz vezet a királyok koronázásának útvonala, a sétálóút, szebbnél szebb palotákkal. A toronyhoz épült a szecesszió reprezentatív háza, az Obecni dům, ma kávéház és éttermek otthona, koncertek helyszíne. Az Óvárosi tértől északra épült a 11. századtól kialakult zsidó gettó, melynek lakói közül jó néhány egyetemes kultúrát gazdagító személyiség került ki.

Kihagyhatatlan a hosszú Moldva-parti sétányon tett séta, mely elvezet a művészkávéházak, hidak, az Opera és a Moldvát is megörökítő Smetana Múzeum előtt, a Károly híd hídfőjéig. A Smetana rakpartról csodálatos az óvárosi víztorony és a környező vízimalmok képe. A Károly híd óvárosi feljárójának aprócska, de építészetileg annál gazdagabb tere az 1237-ben önállósult vöröskeresztes szerzetesektől kapta a nevét, az egyetlen prágai rendtől, mely az ellenreformációt hirdette. A Klementinum épülettömbje akkora, akárcsak a Hradzsin.

Egy nappali és egy éjszakai séta a Károly hídon kihagyhatatlan. A nappali a zuhatagos Moldvára és a várnegyedre pillantás, a szentek gótikus szoborcsoportjainak élménye, a híd hajlított támpilléreinek szépsége miatt fontos. Mindehhez a Monarchia korából örökölt kintorna szolgáltat hangulatos zenei aláfestést. A híd valamikor a társadalmi élet központja volt. Éjjel inkább a közepéről vízbe fojtott Nepomuki Szent János kísértete és a történelem lehelete lengi körül…

A Hradzsin tér és közvetlen környékének történelmi palotái ma mind múzeumok vagy minisztériumok. A tér közepén Mária-szobor, egyik oldalán két Schwarzenberg-palota, az egyik az empire, a másik a reneszánsz gyöngyszeme 1550-ből, ma Hadtörténeti Múzeum gazdag lovagkori felszereléssel, fegyverekkel, háromezer hadizászlóval. A császár velencei követe, Humprecht Czernin szép reneszánsz palotája és az olaszországi Loretto kegyhely másolata mellett elhaladva felhívjuk a figyelmet a strahovi kolostorra, mely mérete, gyűjteményének gazdagsága és történelme miatt Csehország egyik legjelentősebb egyházi remeke. Román, reneszánsz és barokk keveredik itt a tűzvészek pusztításai és az ágyúzások után. Az irodalom szerint ez a kolostor a környező királyi székhelyeknél is szebb, gazdagabb volt valaha. Két templomának és két könyvtárának megtekintése nem maradhat ki még a legrövidebb prágai látogatás programjából sem. A belvárosból a 22-es villamos visz fel hozzá a hegyre, ahonnan az Óváros teljes szépségében tárul elénk. E villamosvonal végállomása a cseh történelem Mohácsa, az 1620-as fehér-hegyi csatamező emlékkápolnája, mely a cseh nemzeti ellenállás leverésének emlékét őrzi.

Prágáról még több képpel és szöveggel, Reviczky Katalin tollából, Az Utazó Magazin 2015. tavaszi nyomtatott kiadványában olvashat!