A hazai szállodáknak, éttermeknek nagyon komoly lehetőséget teremt, hogy a járványhelyzetben rendkívül megerősödött a belföldi kereslet. De ez a kedvező állapot csak akkor marad fenn hosszútávon, ha ehhez stabil minőség és jó ár-érték párosul – mondta Baldauf, Csaba a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke AzUtazónak és testvérlapunknak AzÜzletnek. A szakember szerint a járványhelyzetben ugyan ismét látszik némi megtorpanás, de az utazási kedv érezhető, ami sikeres évet prognosztizál.
Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke
– Az idei esztendővel kapcsolatos várakozások kapcsán egyrészt az a pozitív tendencia látszik, hogy a magas átoltottságnak köszönhetően Európában egyre több ország döntött a nyitás mellett úgy, hogy minimális kötöttséget tart meg, azokat is elsődlegesen a be nem oltottaknak. Az is jó hír, hogy az Európai Unió februártól könnyebbé tette az Unión belüli utazást azzal az ajánlással, hogy a tagállamok nem tagadhatják meg a más tagállamokból érkező, védettségi igazolvánnyal rendelkező utazók belépését a területükre. Mindez egyértelműen, nagyon komoly beutazó vendégszám növekedést és eredményjavulást hozhat a nemzetközi piacokról Budapestre és azokra a vidéki településekre – elsősorban a nagy fürdővárosokba és a Pannon régióba – ahol a járvány előtt, a turisztikai bevételek 50-60 százaléka a külföldiek jelenlétéből eredt. Emellett azzal is számolunk, hogy a járványhelyzet kedvezőbbre fordulásával a belföldi turizmus is újra felélénkül, így 2022-ben végre igazán szép szezont realizálhat a turisztikai ágazat.
Az MSZÉSZ elnöke szerint a biztató jelek közé tartozik az is, hogy a Budapestre közlekedő légitársaságok a nyárra jelentősen növelik a járataik számát. Különösen örömteli, hogy a transzatlanti kapcsolatok felélénkülésének első jeleként az Air Canada is bejelentette, hogy heti három járattal felújítja a közvetlen budapesti kapcsolatát.
Jó jel, hogy sorra indulnak újra a járatok Fotó: Budapest Airport/Baranyi Róbert
– A turisztikai szakma egyik meghatározó elemző szervezete, az STR CEE Destination Handling előrejelzése is egyértelmű szobakihasználtság növekedést prognosztizál az Unión belül. Külön jó hír, hogy mindezt jelentős átlagszobaár, vagyis REVPAR növekedéssel párosítva. Más kérdés, hogy ez még nem éri el a 2019-es szintet, de az STR felmérése azt is prognosztizálja, hogy 2023-ra a teljes kereslet, már pénzügyi mutatókat és a profitot tekintve is visszaáll ’19-es szintre. Ha viszont az inflációt is figyelembe vesszük, akkor várhatóan 2024-ben mondhatjuk majd el, hogy ismét a covid járvány kirobbanása előtti eredményességgel tevékenykedhetnek a turisztikai szakma szereplői.
De már az is biztató, hogy más felmérések is pozitív jövőképet vázolnak fel. Vagyis minden azt mutatja, hogy a turizmus egyre erőteljesebben fog talpra állni, és hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. Ami az ágazat számára azért is létfontosságú, mert nagyon szűk esztendőket éltek meg és milliárdokban mérhető veszteséget szenvedtek el azok is, akik még talpon vannak. A szakember arra a kérdésre is válaszolt: meglátása szerint mi vált valóra abból a járvány elején (amikor mindenki a turizmus sokkal gyorsabb talpra állására számított) tett felvetéséből, ami az új helyzetben, kihasználva, hogy másokkal együtt szinte a nulláról indulhatunk, Magyarország és a Balaton újrapozicionálását szorgalmazta?
– Én továbbra is vallom: az, hogy a magyar vendégek a járványhelyzetben a korábbiaknál sokkal nagyobb számban töltötték itthon a szabadságukat, nem egy olyan új adottság, ami ettől fogva örökérvényű lesz. Nekünk, szolgáltatóknak ugyan ez a helyzet most nagyon előnyös, de a szakmának tisztában kell lennie azzal, hogy ha hosszú távra akarjuk megnyerni a magyar állampolgárokat, akkor elengedhetetlen a stabilan magas színvonalú szolgáltatás és a korrekt ár-érték arány. Nyilvánvaló persze, hogy mindenki a saját üzleti érdekei mentén dönt arról, hogy ezt megvalósítja, vagy sem. De én azt gondolom, hogy ha valaki hosszútávon, akar ezen a piacon sikeresen működni, akkor nincs más lehetősége, mint az, hogy a saját szolgáltatásait maximálisan fejleszti, és a vendég igényeket a lehető legjobb módon kielégíti.
Forrás: mtu.gov.hu
Azt, hogy ennek megvan az értelme, jól mutatja, hogy a tavaly májusi újranyitás után nemcsak egy nagyon erős nyarat realizálhattunk, hanem ami ennél is fontosabb, ezt követően, még az ősszel is nagyon-nagyon erős volt a belföldi turizmus. Igaz a vírus újabb hulláma az idei év elején valamennyire visszavetette a foglalási kedvet, de az továbbra is érződik, hogy az emberekben rendkívül erős az utazás iránti vágy és amint biztonságban érzik magukat, újra megtelnek a hazai szállodák – tette hozzá.
Baldauf Csaba, az ország első családbarát szállodája, az alsópáhoki Kolping igazgatójaként ennek kapcsán tette hozzá, hogy miközben év végén, a két ünnep között még nagyon szomorú képet mutattak az idei foglalásaik, azt követően, szinte varázsütésre olyan szinten indultak meg a rövidtávú foglalások, amilyet még a szálloda 26 éves történetében nem tapasztalt. Mindez végül igen szép, közel 60 százalékos januári kihasználtságot eredményezett, miközben februárra is szép számmal érkeznek a foglalások.
Ugyanakkor Baldauf Csaba szerint a hazai szolgáltatók már csak azért sem bízhatják el magukat, mert 2022-ben, a megfelelő átoltottságból eredő biztonságérzet miatt is, a 2021-esnél sokkal erősebb lesz a magyarok kiutazási kedve. Nagyon sokan most fogják bepótolni azokat a korábban betervezett külföldi utazásokat és nyaralásokat, amit a járványhelyzetben nem tettek meg.
– Ez nyilván elszívja a magyar utazók egy részét a belföldi piacról, de a másik oldalon viszont a ismét nagyobb számban érkeznek majd külföldiek Magyarországra. Elég ha csak arra gondolunk, hogy 2019-ben, amikor szintén nagyon sokan utaztak külföldre, ennek ellenére is fantasztikus évet zárt a szakma egy olyan mixel, amiben nagyjából 50-50 százalék volt a belföldi és külföldi vendégéjszaka aránya. Ami természetesen regionálisan, a fővárosi-vidék tekintetében jelentősen eltért.
Az MSZÉSZ elnöke szerint a járvány miatt érthető módon még csak megkezdődött turisztikai átpozicionálásnak leginkább a külpiacok felé kell megtörténnie. Megmutatva, hogy Magyarország kínálata már messze nem az, ami az elmúlt évtizedekben, vagy akárcsak az elmúlt évtizedben volt.
– Ebből a szempontból is kulcskérdés a kínálat és a minőség fejlesztése. A Balaton környékén – sőt országszerte -, örömteli látni, hogy miközben a régebbi szállodák is egyre jobban fejlesztik a szolgáltatásaikat és modernizálják magukat – amit a Kisfaludy pályázatok is támogatnak -, olyan vadonatúj szállodák is megszületnek, amelyek a nemzetközi piacon is új termékként fognak megjelenni. Mellettük számtalan turisztikai attrakció újul meg, miközben teljesen újak is születnek, ami egyértelműen és jelentősen erősíti az érintett térség vonzerejét.
Forrás: mtu.gov.hu
Budapest kapcsán pedig jóleső érzés, hogy végre egyre több turistát lehet látni az utcákon – magyarázza a szakember -. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy elég turistát, mert abból sosem elég, de azt igen, hogy egyértelműen elindult egy pozitív tendencia. A főváros az épített és kulturális értékeinek sokszínűségét, a fürdőkultúráját tekintve már eddig is világszínvonalú kínálattal rendelkezett. Az elmúlt évek fejlesztései és a jelenleg zajló beruházások sora – köztük az Opera és a Budai Várnegyed megújítása, a Liget-projekt elkészült, illetve elkészülő intézményei, valamint a legnagyobb nemzetközi sportlétesítmények – egyértelműen olyan megújulást jelent, ami a mindehhez társuló. nemzetközi színvonalú gasztronómiai kínálattal, a belföldi és külföldi utazók szemében is egyértelműen új dimenzióba helyezi Budapestet. Ezért nemcsak abban vagyok biztos, hogy a fővárosban elég gyorsan visszaáll a kereslet, hanem abban is, hogy Budapest turisztikai bevétele két év múlva már meghaladja a 2019-es szintet.
Mindehhez, az MSZÉSZ elnöke szerint azonban elengedhetetlen, hogy a szakma előtt álló legnagyobb kihívás, a szakemberhiány kérdése is megoldódjon.
Érsek M. Zoltán
