Barlangok, várak, középkori kisvárosok és a gasztronómia kifogyhatatlan tárháza: Périgord

Akár nyáron, akár bármely más évszakban rendkívüli élmény részese lehet, aki Franciaország  dél-nyugati  régiójába, Perigord-ba látogat. Őskori barlangok, középkori  várak és vàrosok, kirándulásra csábító sűrű erdők, és nem utolsó sorban  périgord-i libamájat, szarvasgombát, bergerac-i bort és szezon szerint helyben termő gyümölcsöket, zöldségeket kínáló Michelin-csillagos éttermek  várják az oda látogató autós turistákat.

Az autósoknak ajánlott, több napot igénylő körutazást érdemes  a barlangok látogatásával kezdeni. A Vézère folyó völgyében több mint száz őskori balangot tártak már fel, amelyek közül 25-ben nemcsak tárgyi leleteket, de falfestményeket is találtak. A lenyűgöző, főként állatokat ábrázoló falfesményei  miatt legismertebbé vált lascaux-i barlang az őskor egyik legismertebb díszített barlangja.

A Lascaux-i Mùzeum épülete tàvolról,  @Déclic&Décolle

    Barlangrajz Fotó: Cserba Júlia

    Keletkezésének idejét az őstörténészek kb. 21 ezer évvel ezelőttire teszik.  1940-ben egy nyulat kergető és egy gödörbe eső kutyának köszönhetően négy kamaszfiú fedezte fel és 1948-ban nyitották meg a  nagyközönség számára. A barlang azonban a tömeges emberi jelenlét miatt számos kárt szenvedett, ezért 1963-ban bezárták. Bejáratához egy kellemes erdei sétaút vezet, de hogy mit rejt a barlang, annak megismeréséhez a tájba simuló, kortárs építészeti látványosságot is nyújtó Lascaux  IV   múzeumba kell látogatni. A 10 éves születésnapját ünneplő épületre kiírt pályázatra több mint nyolcvan pályamunka érkezett, köztük nemzetközi hírű építészektől. A megbízást a norvég építész, Kjetil Thorsen és tervezőirodàja a Snøhette kapta meg, és az épület   igazolja a döntés jogossàgàt. Az eredeti barlangnak az épület mögötti hegyoldalban kialakított rekonstrukciója, a milliméternyi pontosságú és színhelyes festménymásolatokkal, a jellegzetes barlangszaggal és a derengő fénnyel az eredeti barlang tökéletes illúzióját kelti.

    A környék számos barlangjai közül mindenképpen meg kell említeni a 100 évvel ezelőtt felfedezett Grand Roc cseppkőbarlangot, amelynek bejárata felett hetven méteres sziklafal magasodik.

    Les Eyzies -Manaurie, sziklafal Fotó: Cserba Júlia

    A tőle pár lépésre található, Laugerie Basse őskori menedékhely  egy olyan lelőhely, ahol eddig már több mint 500 őskori tárgyát találtak.  Lazításként érdemes felkeresni a Les Eyzies de Tayac  településhez tartozó Michelin-csillagos  éttermet[1] a  Le Bistro des Glycines-t  amelynek nyitott és fedett uszodával, hatalmas parkkal rendelkező szállodájában  akár egy-két napot is kellemesen el lehet tölteni.

    Részlet a Les Eyzies -Les Glycines étterem és szàlloda parkjából Fotó:Cserba Júlia

    Kihagyhatatlan úticél két a középkori kisváros Sarlat és Monpazier. Az UNESCO  vilàgörökség helyszíneinek egyike, Sarlat elsősorban a középkorból és a kora reneszánszból (13. és 16. század) származó építészetéről ismert. Figyelemre méltó egyedülállóan érintetlenül maradt, középkori lakóházakkal övezett, építészeti egységet képező főtere, IX. században alapított apátsága, valamint keskeny utcáinak és sikátorainak labirintusa.

                

    Sarlat, vàrosrészletek Fotó: Cserba Júlia

    Sarlat, a Saint-Sacerdos katedràlis hàtulnézetböl Fotó:Cserba Júlia

    A mindössze nyolcszáz lakosú kisvárosban 76 műemlékké nyilvánított építmény van. Ezek egyikében, a XIV. századból származó, gótikus  Saint-Sacerdos katedrálisban egyebek mellett XI. századi szobrokat és egy 1752-ben készült, kivételes hangzásának köszönhetően az orgonaművészek  körében jól ismert orgonát is találunk. A katedrális a legutóbbi időkig a Compostellába vezető zarándokút fontos állomása volt. Mielőtt egy újabb templomépületbe látogatnánk, térjünk be a Szarvagomba Mùzeumba (Musée de la Truffe), ahol megismerkedhetünk mind Sarlat, mind pedig a szarvasgomba történetével, ráadásul sokféle szarvasgombából készült helyi terméket is vásárolhatunk.

    A sok vihart megélt Sainte-Marie templom a középkor és a kortárs építészet találkozásának példája. Tervezője, a neves francia építész, Jean Nouvel megtartva az eredeti falakat és a gótikus homlokzatot, a belső térben – nagy kiugró ablakokkal, a fém folyosókkal és a fényjátékokkal – a kor esztétikai és  gyakorlati igényeit kielégítő  változásokat eszközölt. A vásárcsarnokká alakított, de  történelmi jellegét megőrző épületben napjainkban  helyi termékeket áruló piac működik. Az ugyancsak  Jean Nouvel tervei alapján megvalósított,  a harangtoronyból 35 méter magasságba felkúszó panorámalift a városka és az azt körülvevő hegyek, erdők lélegzetelállító látványát tárja elénk.

    Az alig ötszáz állandó lakossal rendelkező, de főszezonban turistáktól hemzsegő Monpazier első lakóháza 1259-ben épült. Főterét árkádos középkori házak veszik körül. A tér egyik látványossága a XIII. századi téglalap alakú, fedett piactér, ahol  1284-óta tartanak csütörtökönként  piacnapot. A gesztenyefából ácsolt faszerkezet időállóságának titka, hogy úgynevezett „áztatott fából” készült: a fát 30 évig vízben áztatták és 15 évig szárították.

    Monpazier, Főtér Fotó:Cserba Júlia

    Monpazier, Fötér a piaccsarnokkal Fotó: Cserba Júlia

    A  Compostellába vezető zarándokút állomása volt és az UNESCO-vilàgörökség része a cadouini Notre-Dame de la Nativité cisztercita kolostor, amelynek templomát 1154-ben szentelték fel. A kolostor leglátványosabb része a késő gótikus és reneszánsz stílusjegyeket viselő, 15. századi kerengő, változatos,  a humort sem nélkülöző záróköveivel és  boltozataival.

    Cadouin, Notre-Dame de la Nativité Apàtsàg Fotó:Cserba Júlia

    A közel ezer vár és kastély közül, amelyek közül negyvenöt belülről is látogatható, említsük meg a Biron városka felett emelkedő, hatalmas méretű és gazdag történelmi múlttal rendelkező  bironi várat (Château de Biron), amely több mint  800 éven át a Gontaut-Biron család, illetve  leszármazottaik tulajdonában volt. Régészeti adatok alapján Biron vára az 1000-es év körüli időkből származik, és már XI. századi szövegek is említést tesznek róla. Mivel az évszázadok során több átalakításon esett át, külön érdekesség az épületelemeket sokféle stílusa. A XVI. században készült loggia faszerkezete a monpazier-i piachoz hasonlóan áztatott gesztenyefából készült, és újabb bizonyítékát adja a napjainkban már elképzelhetetlen eljárás hatékonyságának.

    A Biron-i vàr egyik terme Fotó:Cserba Júlia

    A Biron-i vàr Fotó:Cserba Júlia

    Amennyiben e programajánlót olvasók közül valaki kedvet kapna egy  périgord-i körutazásra, ne legyen meglepve, ha valamelyik hely első alkalommal is ismerősnek tűnne. Ennek okát a filmvilágban kell keresnie, mivel Sarlat, Monpazier, Biron és környék több más települése számos ismert filmnek volt forgatási helyszíne.

    Cserba Júlia

    Címlap: Beynac-et-Cazenac látképe a Dordogne folyóval, csónakokkal és a folyópart mentén sorakozó házakkal a Dordogne-völgyben, Périgord történelmi régiójában. Fotó:france-voyage.com