A Líceum csillagvizsgálójában, a vár bástyáin vagy a minaret körerkélyén állva alattunk, a híres pincerendszerben, az erődítmény szűk kazamatáiban járva pedig felettünk a város. A magasban és a mélyben is megismerhetjük Egert, de azért „középen” is érdemes időzni: ott a hangulatos barokk belváros, a páratlan főegyházmegyei könyvtár, a monumentális bazilika, no és persze a Szépasszonyvölgy, ahol feledhetetlen egri leánykák csábítják a borospincékbe a turistákat.
Annak, aki mediterrán hangulatra vágyik, nem feltétlenül kell magához vennie útlevelét. A magyar Mediterráneum városában, Pécsett járva maga is megbizonyosodhat arról, hogy az éghajlat olyan kultúrateremtő erő, amit az azonos szélességi övben kialakult kultúrák hasonlóságai is ékesen bizonyítanak. Ezért sem véletlen, hogy 2010-re Pécset választotta meg az Európai Unió Európa Kulturális Fővárosának („EKF”).
Hazánk változatos felszíni formáinak köszönhetően bővelkedik hegyes-völgyes vidékekben. A mészkőhegységekben számos föld alatti járat, barlang húzódik, melyek kiváló kikapcsolódási és túrázási lehetőségeket nyújtanak a természetjáróknak, természetkedvelőknek. Ám azt kevesen tudják, hogy klímájuk miatt barlangjaink nem csupán a szabadidő kellemes eltöltésére alkalmasak, de gyógyító hatással bírnak a légúti megbetegedéseknél, és a szervezet ellenálló képességét is javítják.
Lehet annak már 20-22 ezer éve is, hogy vulkáni utóműködések hatására, a földkéreg mozgása, beszakadása folytán két árokrendszer keletkezett, melyekben összegyűlt a csapadék, azaz: kialakult a Balaton. Nyugati csücskétől hat kilométerre, a Keszthelyi-hegység nyugati lejtője mentén, a mai Hévízi-völgyben pedig ekkortájt kezdődött a Hévízi-tó története is.
Sopron 86 évvel ezelőtt amellett tette le a voksát, hogy Magyarország része maradhasson – ezért kapta „a leghűségesebb város” címet. Ám múltjához, hagyományaihoz, legendáihoz is hűséges. Ismerői pedig talán éppen ezért ragaszkodnak hozzá: aligha kétséges, hogy aki csak egyszer is meglátogatta, mielőbb szeretné viszontlátni.
Ez mindennek a teteje! – legalábbis Magyarországé, hiszen itt található hazánk legmagasabban fekvő pontja. Ám nem csupán emiatt érdemes idelátogatni – a táj mind az aktív kikapcsolódást kedvelőknek, mind a pihenni és gyógyulni vágyóknak emlékezetes élményeket ígér.
Az idegenforgalmi szakemberek szerencsésnek tartják azokat a városokat, melyek egyetlen képkockával beazonosíthatók a turisták számára, ezért sok helyen rengeteg pénzt költenek arra, hogy egy erre alkalmas látnivalót eszkábáljanak maguknak. Sümeg nem szorul rá az ilyen praktikákra, a horizontból látványosan kiemelkedő vára évszázadok óta jelzi: valami izgalmas hely felé közeledik az arra járó.
A sztrádáknak hála, ma már egy hétvégére is le tudunk „ugrani” az Adriára, a fapados légitársaságoknak köszönhetően pedig egy római, párizsi, londoni víkend sem elérhetetlen – kitárult a világ. A nagy „kitárulkozás” közepette azonban sokszor éppen a legközelebbi élményeket szalasztjuk el. Van például egy Dunánk, s a folyón egyre több, kényelmes kirándulóhajóval tehetünk remek egynapos kirándulást.
A Káli-medence a Balaton északi partján húzódó Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legszebb része. Leginkább talán geológiai adottságairól, különös kőképződményeiről híres, melyek valóságos időutazásban részesítik a látogatót, ám történelmi emlékei, „mesebeli” falusi házikói és kedvelt ásványvize is növelik vonzerejét. Ez a hely is jól példázza: nem feltétlenül kell messzire utaznunk a „csodát látni”.
Az elmúlt évtizedekben Gyulán, köszönhetően a termálvíz áldásos hatásainak is, valóságos egészség- és wellness-központ épült ki. A harmincötezer lakosú dél-alföldi város egyre népszerűbb várfürdőjét 2007-ben már több mint egymillióan keresték fel.