Külföldi utazás

Mediterrán hangulatban

Ókori maradványok, szűk sikátorok, óriás leanderek, sziklás tengerpartok, pompásan illatozó, grillen sült halak, isteni vörösborok, kockás abroszos, eldugott tavernák és zsonglőrködő fagyiárusok. Ezt nyújtja nekünk horvát szomszédunk, a hozzánk legközelebb eső tengerparti ország, ahol európai értelemben is turisták lehetünk: ha kedvünk tartja, egy magánháznál hajthatjuk álomra fejünket egy eldugott kis faluban, ha pedig luxusra vágyunk, azt is megkaphatjuk Rovinj, Split, Dubrovnik vagy éppen Trogir ötcsillagos szállodáiban.


Vahinék, fekete gyöngyök, kenyérfák

Nyakunkban virágfüzér, a hölgyek hajában hibiszkusz, a férfiakéban Tahiti nemzeti virága, a hétszirmú fehér tiare. A repülőtér üvegcsarnokában egy öttagú zenekar gitárjain tahiti dallamokat penget. Na persze: ez Tahiti.


A szépséges Ronda

Nem fogy ki a legekből, aki járt már Rondában, e festői szépségű spanyol hegyi kisvárosban, legyen az Rilke, a neves német költő a múlt század elejéről, vagy egyszerű magyar turista a huszonegyedik század elejéről: a legérdekesebb, a leglátványosabb, a legizgalmasabb, a „legbikaviadalosabb”, a legvadabb, a legszédületesebb…


Szent Vitus jótéteménye

Csak mostanában gondolkodtam el azon, csaknem 40 évvel az után, hogy elkezdtem utazgatni a nagyvilágban, hogy mik is voltak az igazán fontos, valami okból meghatározó helyek az utazásaim során. Szigorú leltárt csináltam, és azt kell mondanom, összesen három ilyen „helyem” van. És ami különös: így vagy úgy, mindegyik Szent Vitushoz kötődik.


Tengerész Henrik karavellái és utódai

Ki tudja, a világ hány helyére mondták már: az édenkert lehetett ilyen… Számukat eggyel szaporítva ezúttal Portugália déli országrészét, Algarve tartományt ajánljuk az utazni vágyók figyelmébe. És nemcsak kellemes, egész évben élvezhető, mediterrán klímája, változatos tájai, gazdag növény- és állatvilága okán. A szokványos turisztikai célpontoktól szívesen elkalandozó utazó ugyanis különösen kellemes környezetbe csöppen: Európa egyik legdélebbi vidéke barátságos emberek lakta, békés kisvárosokkal, évezredes műemlékekkel, száznál több stranddal, változatos tengerparttal, kikapcsolódási és sportolási lehetőségek garmadával várja.


A Niagara zuhatagai

A félelmetes és gyönyörű vízesések, zuhatagok háziversenyét minden bizonnyal a híres Niagara-vízesés nyerné, még akkor is, ha szigorúan véve nem számíthatna dobogós helyezésre, sem magasságát, sem pedig vízhozamát tekintve.


Lovagrendek és hódítók

Amikor bizonyos útiterveket fontolgatva felvetődött az ötlet, hogy menjünk talán Máltára, nekem elsőként a Máltai Lovagrend meg a Máltai Szeretetszolgálat jutott az eszembe. Kikerestem a térképen a Málta nevű pöttyöt a Földközi-tenger közepén, Szicília és Észak-Afrika partjai között. Olyan aprónak tűnt, hogy nehéz volt elhinni: le tud szállni rajta egy repülőgép. Azóta kipróbáltam: le tud!


Királyok és lovagok szülőföldjén

Budapesttől alig háromszáz kilométerre található Lengyelország látnivalókban egyik leggazdagabb régiója, az ország gyöngyszemeként emlegetett Małopolska, azaz „Kis-Lengyelország”. Alapterülete mindössze 15 000 négyzetkilométer, az ország alig egyhuszada, mégis hat nemzeti parkjával, köztük a Tátra egyedülálló növény- és állatvilágával, és nyolc, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő építményével Lengyelország legizgalmasabb és a turisták által leglátogatottabb területe. Városai pezsgő kulturális programokkal várják a látogatókat. Kis-Lengyelország II. János Pál, a lengyel pápa szülőföldje is, Wadowicét zarándokok tízezrei keresik fel.


Las Vegas újjászületései

A Sóhajok hídján vonszolják magukat a forróságban kitikkadt turisták – elromlott a mozgólépcső. Nem félreírásról van szó. Már a híd átadása óta mozgólépcső teszi könnyebbé a turisták mozgását – Las Vegasban, a Venetian Hotel előtti zanzásított Velence-utánzatban. A nevadai sivatag sokat látott városában persze nem ez az egyetlen meglepő dolog.


Felhőket szurkáló világváros

Már az is elkápráztatott, amikor először jutottam el Hongkongba. Három és fél éve volt, s csak kapkodtam a fejemet, alig hittem el, hogy ott vagyok. Ezen a nyáron, az előző út „rutinjával” felvértezve, már tudtam, mire számíthatok, amint azt is: ez a vonzó, lüktető, felhőkarcolókkal teletűzdelt világváros, Kelet és Nyugat találkozása ismét elkápráztat.