A Vág és a Csallóközi Duna-ág torkolatánál, a Kisalföld keleti szélén fekvő Komárom számára különleges év volt 2020-as, mert miközben átadták Magyarország Dunán átívelő legújabb nagy közúti hídját, új arculatot kap a híres erődrendszere is.
Impozáns átkelő magasodik a Duna fölött, s köti össze a szlovák területen lévő Észak-Komáromot (Révkomáromot) a folyó jobb partján álló Dél-Komárommal. A köznyelv csak így nevezi a száz esztendeje kettészakított várost, mely északon hivatalosan – szlovákul – a Komárno, délen a Komárom nevet viseli. Az átkelő a komáromi vasúti összekötő híd közelében, attól nyugatra áll.
Az új, kétszer egysávos, ferde kábeles építmény a Monostori híd nevet kapta. A magyar–szlovák közös beruházásban elkészült látványos hídon ezután a korábban csaknem száz kilométer hosszan hiányzó teherforgalmi átkelési lehetőség végre könnyebbséget jelenthet az árut szállítóknak, s tovább tehermentesítheti a két parton fekvő Komárom és Révkomárom belvárosát. Mert Komárom fontos tranzitcsomópont, mivel Székesfehérvár és Érsekújvár, illetve Budapest és Győr között félúton fekszik, miközben a két település városközpontját összekötő, százharminc éves Erzsébet híd már rég nem alkalmas a teherforgalom kiszolgálására.
A kevesebb mint három év alatt felépített Monostori híd Magyarország és Szlovákia osztatlan, közös tulajdona, egyben Szlovákia második legnagyobb hídja a pozsonyi Apollo után. A névválasztás nem volt nehéz, hiszen a híd a Duna jobb partjára eső feljárója Komárom Koppánymonostor városrészében található, melynek közelében a Monostori erőd áll. A Monostori híd számokban, adatokban:
- Hossza: 622 méter
- Szélessége: 22,4 méter
- Legnagyobb támaszköz: 252 méter
- Betonmennyiség: 20 ezer köbméter
- Az acélszerkezet súlya: 7 ezer tonna
- A kábelek súlya: 320 tonna
- Pályaszerkezetek száma: 37
- A pályaszerkezetek összsúlya: 5400 tonna
- A pilon magassága: 118 méter, a felső szerkezetet tartja
- A beruházás költsége: nettó 91,2 millió euró (a projekt teljes költségének 85 százalékát a CEF – Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – támogatási alap finanszírozta)
Közép-Európa legnagyobb erődrendszere
A komáromi Közép-Európa legnagyobb erődrendszere, ennek része a koppánymonostori homokhegyen magasodó Monostori erőd, továbbá a Csillag erőd és a Nagyigmánd felé vezető út mellett álló Igmándi erőd.
A klasszicista stílusú Monostori erőd az UNESCO világörökségi várományosi listáján szerepel. Az 1850 és 1871 között felhúzott, ma már műemlékként is védett épületegyüttes egyben a térség legnagyobb újkori erődjének számít. Látogatható, így távolról is, közelről is megkapó látványt nyújt hatalmas faragott köveivel. 25 hektáron terül el, de területe a lőterekkel együtt eléri a 70 hektárt. Az épületek alapterülete több mint 25 ezer négyzetméter, helyiségeinek száma 640, és több kilométernyi hosszúságot tesz ki kazamata (folyosó)-rendszere. Egykoron nyolcezer katonának is képes volt szálláshelyül szolgálni.
Mire megépült, el is avult Bár a Monostori erődben a Habsburgok nagy fejlesztésekbe kezdtek, inkább szolgált helyőrségként, hadtápközpontként, mint igazi erődítményként, valódi feladatokat ellátó tüzérséggel a gyomrában. Hiszen mire az erődrendszer kiépült, már elavulttá is vált. Egykoron, a középkorban, a Duna bal partján épült meg a komáromi vár és az Öregvár (ma mindkettő Szlovákia része), melyek feladata Bécs védelme volt. A komáromi vár a magyar végvárrendszer fontos pillére volt, a törökök is hiába harcoltak érte. A szabadságharc idején három csata is dúlt itt, a bal parton: a magyar csapatok kiválóan védelmezték a várat a Habsburg Birodalom katonáival szemben. A jobb parti erődrendszer a XIX. század második felében a vár kiegészítésére szolgált, de érdemben már soha nem vált hadászati jelentőségűvé. A múlt század dicstelen évtizedeket hozott a Monostori erődnek: volt kiképzőközpont, a második világháborút követően pedig a szovjet csapatok egyik legnagyobb fegyverraktáraként működött. Így a különleges építményt inkább övezte titok, mint hogy turistalátványossággá válhatott volna. Erre csak a kilencvenes évek derekától nyílt lehetőség, miután az épületet és a területet megtisztították, átalakították. A kétezertízes évek elején újabb jelentős felújításon esett át az épületegyüttes az Európai Unió több százmillió forint értékű támogatásával. Ekkor újult meg a földdel fedett, árokkal körülvett ágyútorony, a Dunai-bástya is, az erőd leglátványosabb eleme.
Ágyú-, hadtörténeti és sütőipari kiállítás
Ma számos állandó kiállítást tekinthetünk meg a termekben, miután kívülről megcsodáltuk az erődmonstrumot. Láthatunk lőoktatótermet, mely a magyar honvédség első világháborút követő időszakába vezet el a falakra festett katonai ábrák révén. A hadtörténeti kiállítás a középkortól a második világháborúig mutatja be a fegyverkezés történetét, s képet kaphatunk a Monarchia korabeli katonák életkörülményeiről is. Mind fedett helyen, mind szabadtéren ágyúkiállítás vár ránk, ahol megismerkedhetünk a ’48-as szabadságharc harci eszközeivel, melyeket a Duna bal partjának várában használtak sikeresen. Mivel az erődben néhány termet gabonaraktárként használtak, az ország sütőipari értékeit tájegységek szerint bemutató tárlat is helyet kapott a falak között. A szabadtéri haditechnikai parkban az előző század harci eszközeiből tárul elénk jó néhány a lokátoros kocsiktól a légvédelmi ágyúkig.
Az Igmándi erőd kazamatafolyosóján és termeiben korábban kőtár és kőfaragványok sora várja az érdeklődőt, ahogy az eredeti állapotában teljesen felújított Csillag erőd. A Szépművészeti Múzeumból ideköltözött a görög, római és reneszánsz szobrok gipszmásolatainak gyűjteménye. Az ágyú- és lőállások eredeti állapotukban láthatók, az udvaron pedig szabadtéri színpadként is funkcionáló területet alakítottak ki. Az erődrendszer és az új híd látványa megér egy egynapos kirándulást, és ha marad időnk, akár még átruccanhatunk Révkomáromba is.
Falus Tamás
