A Rózsadomb a főváros legdivatosabb és legelegánsabb villanegyede. Hajdan Rézmálnak hívták, ami ugyanazt jelenti, mint a mai neve, hiszen a ’réz’ a rózsa régies elnevezése, míg a ’mál’ a nyaktól lefelé, az alhasig tartó testrész, amely a domborulatairól híres, vagyis domboldal.
De ki volt a névadója ennek a vidéknek? Gül Baba, a rózsák atyja. A legenda szerint a török uralom idején telepítették be a domboldalakat Gül Baba rózsáival. Gül Baba egy bektáasi dervis volt, azaz harcos muszlim szerzetes, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. Nem sok időt töltött fővárosunkban, mert ugyanebben az esztendőben, a legenda szerint a város elfoglalásának ünnepén, a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban tartott hálaadó istentiszteleten meghalt. Tiszteletére 1543–48 közt egy nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett mauzóleumot,vagyis türbét emeltek.
Kváderkőből épült, külső homlokzata egyszerű, oldalait faltükrök tagolják, a Duna felőli oldalán ablak nyílik. Bejárata az iszlám vallásnak megfelelően, a délkeleti oldalon van. A bejárat nyíláskeretét mészkőhasábok alkotják, felette szamárhátíves ablakkal. Az épületet csegelyeken nyugvó félgömbkupola zárja le, padozata hatszög alakú téglával van fedve, melyen turbánnal díszített nagy, szimbolikus fakoporsó, úgynevezett szanduka áll.
A türbének több gazdája is volt. Buda visszafoglalása után a jezsuita rend keresztény kápolnává építtette át, majd feloszlatása után magánház lett belőle. Az 1800-as évek elején már török zarándokhelyként tisztelik, s maga a török kormány rendelkezik a műemlék felújításáról. Időközben Wagner János híres magyar építész és felesége egy historizáló villát építtetett a türbe köré.
A következő rekonstrukcióra az 1940-es években került sor, végül a teljes felújítás befejeztével, 2018. október 9-én a kibővített ingatlanegyüttes a Külgazdasági és Külügyminisztérium kezelésébe került és a minisztériummal szerződésben álló, költségvetési forrásokat felhasználó Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány működteti. A rekonstrukció során létrejött egy újonnan alakult intézmény, a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely, amely az egykori villaépület alagsorában kapott helyet.
Itt a türbe történetét, a dervisek életmódját, valamint Gül Babát bemutató kiállítás látható. Az ideiglenes tárlatoknak fenntartott kiállítótérben rendszeresen új tárlatokat mutatnak be. A megújult komplexumban egy konferenciatermet is kialakítottak, ahol lehetőség nyílik szakmai és kulturális események rendezésére. A hely az iszlám vallásúak zarándokhelye, turisták rendszeres úticélja. Gül Baba lakóhelye, a Rózsadomb ma már fogalom, a luxus szinonimája. Így volt ez időtlen idők óta: a legdrágább, legnagyobb presztízsű városrész villanegyedében csak a kiváltságosok építkezhettek. Ám ez a második világháború után a szocialista rendszerben is hasonló volt. Miután az eredeti tulajdonosoktól elkobozták az elegáns villákat, a vezetők saját kádereiknek osztották ki. Így híresült el a pártelit kedvelt lakóhelye az akkori szóhasználat szerint „káderdűlőként”.
Dunay Csilla
