Az édes falatok mellett Gyula történelmének egy apró darabját is megismerheti az, aki a város legendás kézműves süteményeinek műhelyébe, a Százéves Cukrászdába is ellátogat.
Sok ok van arra, hogy miért érdemes ellátogatni Gyulára. Ezek közé tartozik az is, hogy a remek sütemények mellett a város múltját idéző hangulatba is belekóstolhatunk a belvárosi katolikus nagytemplom tőszomszédságában található Százéves Cukrászdában. A már két emberöltővel korábban is működő cukrászműhelybe lépve először a régmúltat idéző falak, a patinás berendezési tárgyak és eredeti bútorzat vonzza a szemet.
„Városi alapítású közösségi és üzletház. Épült az 1801-es tűzvész után. Czigler Antal tervei szerint, későcopf postpalladianus és empire elemek felhasználásával. A klasszicista biedermeyer cukrászdát Salis András alapította (1840)”- kezdődik a rövid történet óra, ha a Jókai Mór utca falán elhelyezett tábla elolvasásával kezdjük a Százéves felkeresését. Ahol azt is megtudhatjuk, hogy az Erkel tér 1.sz. ház a Dél-Alföld legrégebbi emeletes városi polgárháza.
Fotó: https://cukraszok.hu/szazeves-cukraszda/
Amelynek meglátogatása nem csak az édesszájúaknak ígér különleges élményt. A cukrászda Salis András cukrászmester által, a városba letelepedésének idején, 1840-ben készíttetett klasszicista-bideremeyer berendezése ugyanis a négy legrégebbi közül való Magyarországon. Ebből a korból való a sarokterem pohárszéksora, pultja, a falba süllyesztett vitrin, emellett egy biedermeyer asztal, illetve a cukorkás üvegek, az edényzet, valamint a cukrászműhely felszerelésének jelentős része is.
Ha már egy kis helytörténet, az érdekességek közé tartozik az is, hogy Salis mester 1841-ben vette feleségül Reinhardt János német származású gyulai cipész lányát, akinek rokona, Reinhardt József 1854-ben vette át az üzletet. Ebből az időszakból való a hónapos falióra, a thonet berendezés, valamint a sarokterem mai díszítőfestése is. A dolgos rokon új szintre emelte a műhelyt és az edénykészletet, míg halála után 1900-ig özvegye vezette a cukrászdát. Amikortól Balaskó Béla, a korábbi segéd, majd az ő segédje, Lázár János, halála után pedig özvegye garantálta a folyamatosságot.
Szerencsére a város ékességei közé tartozó cukrászda a szocializmus éveiben sem lett az enyészeté 1984-1986 között a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ segítségével – a díszítőfestéseket letárva és helyreállítva, az eredeti bútorokat restaurálva -, nemcsak helyreállították, hanem ki is bővítették a cukrászdát. Amely 1952-től viseli a Százéves Cukrászda nevet. Majd 2004-ben és 2014-ben is jelentős felújítást hajtottak végre, hogy az édességbarátok egyedülálló intézménye továbbra is Dél-Alföld legkülönlegesebb vonzerői közé tartozzon.
Ahol az eredeti bútorok mellett csodás érték a hasábszekreterben elhelyezett, 1819-ben elkészült 32 sípos géporgona is, amely Josef Hain bécsi mester nevét dicséri. Az egykori cukrászműhely helyén ma cukrászmúzeum várja az érkezőket az egész országban egyedi látnivalót jelentő korabeli tárgyakkal.
Fotó: https://cukraszok.hu/szazeves-cukraszda/
2004 óta Balogh László üzemelteti a Kézműves Cukrászatot, ahol a helyben készült kézműves sütemények, főzött fagylaltok, illetve Cadeau kézműves bonbonok, csokoládék ígérnek csodás élményt az édességek barátainak.
Meichl Gréta
