A tájékozottabb utazók tudják, hogy a hamisítók körében az USA-dollár örvend a legnagyobb népszerűségnek, azért, mert ez a legelterjedtebb valuta a világon, amely számos országban nagy mennyiségben forog. Vagyis a pénzhamisítók nyugodtan gondolhatják azt, hogy a hamis zöld hasú bankjegyeket viszonylag könnyű piacra dobni.
Az euró bevezetésekor sokan féltek attól, hogy az összeurópai valuta is könnyen a dollár sorsára juthat. Tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a német márka, az olasz líra, a francia frank és a többi kilenc nemzeti valuta kimúlása az öreg kontinensen inkább csillapítóan hatott a hamisítási hajlandóságra.
Missura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője szerint az utóbbi két évben jelentősen javult a helyzet: a hamisítási ügyek gyakorisága alatta marad a korábbiaknak.
Mindazonáltal leszögezte: ha valaki hivatalos helyen vált pénzt, nincs oka az aggodalomra. A hitelintézetek és pénzváltók pénztárosai számára nálunk például kormányrendelet írja elő a megfelelő bankjegyismeretet is tartalmazó szaktanfolyami végzettség megszerzését. Ők könnyedén felismerik a hamis bankjegyeket, és megteszik a szükséges intézkedéseket. Ám ha valaki az utcán, kézen-közön szerzi be a szükséges valutát, tarthat a hamisítóktól. Különösen, ha dollárt vásárol. Nemcsak fénymásolt vagy printelt bankók, olykor nyomdai úton előállított hamisítványok felbukkanásával is számolni kell.
Biztonságos puzzle
Az ember jártában-keltében óhatatlanul is hozzájuthat hamis pénzhez. Mondjuk ilyet adnak vissza egy üzletben, esetleg a halpiacon, a kocsmában. Éppen ezért jó, ha indulás előtt kifejlesztjük magunkban az egészséges gyanakvást, és megtanuljuk magunk is felismerni a bankjegyeket.
Jó, ha tudjuk, hogy az euró tervezői és gyártói a korábban már bevált biztonsági elemek egész rendszerét alkalmazzák. Segédeszköz nélkül, a fény felé tartva is ellenőrizhető a bankjegyek papírjában lévő vízjel, amely a címletre jellemző épület egy részét ábrázolja, alatta az értékjelzéssel. Ugyanígy ellenőrizhető a papír anyagában lévő biztonsági szál, amelynek felületén szintén olvasható az értékjelzés. Ugyanennek az információnak kell összeállnia az illeszkedőjel segítségével is. Ez a bizonyos illeszkedőjel olyan, mint egy kirakós játék. Az előoldal bal felső és a hátoldal jobb felső részére nyomtatott ábratöredékeknek kell pontosan illeszkedniük ahhoz, hogy ismét összeálljon az értékjelzés.
A biztonság kedvéért érdemes jól meg is tapogatni a visszaadott bankókat. Így könnyedén érzékelhetjük a bankjegy előoldalának metszetnyomtatással készült nyomatait.
Mindezek után már csak egyetlen teendőnk van, ha biztosra akarunk menni. Kezdjük el mozgatni, döntögetni a visszajáró papírpénzt, mielőtt eltennénk. Ezzel a módszerrel az 5-ös, 10-es és 20-as eurócímletek előoldalán hologramcsíkot, hátoldalán pedig irizáló csíkot fedezhetünk fel. (Ennek lényege, hogy a bankjegy mozgatásával aranyszínű csík jelenik meg a hátoldalon, rajta az értékjelzéssel és az euró jelével.) Az 50, 100, 200 és 500-as címleteken az előoldalon hologrambélyeget, a hátoldal jobb felső sarkában pedig színváltó festékkel nyomtatott értékjelzést találhatunk.
Ne legyünk restek végigjátszani ezt a kis közjátékot: az adott üzletben legalább tudják, hogy a pénzhamisítás terén járatos emberrel van dolguk. Tőlünk nyugatra ugyanis egyáltalán nem orrolnak meg az óvatos vásárlóra azért, mert körültekintően bánik a pénzzel. A másik oldalon viszont mi se lepődjünk meg azon, hogy az eladó is hasonlóképpen fog cselekedni a nagyobb címletű euróval, amit mi adunk neki portékája fejében.
Nemcsak az eurót, hanem a visszajáró dollárokat is érdemes saját kezűleg ellenőrizni. Az 1996-tól kibocsátott bankjegyeken is számos biztonsági jel található. Legkézenfekvőbb, ha legelőször a papírpénzen átnézve megszemléljük a címletre jellemző portré vízjelképét és az adott értékjellel ellátott biztonsági szálat. Jó tudni, hogy a papír felületén piros, kék színű, elszórt, 4-5 milliméteres jelzőrostokat is találunk.
Mindezeken felül a 100-as, 50-es és 20-as bankók előoldalának jobb alsó sarkában színváltó festékkel nyomtatott értékjelzés is található. A szemrevételezés után pedig kitapinthatjuk a bankjegy mindkét oldalán jól érzékelhető metszetnyomtatással készített nyomatokat is.
Mit tegyünk?
A legnagyobb óvatosság mellett is előfordulhat, hogy valahol hamis pénzt nyomnak a markunkba, s a bajt csak későn vesszük észre. Egy bizonyos: akkor tesszük a legrosszabbat, ha a következő vásárlásnál megpróbálunk túladni rajta. Ezzel óhatatlanul bűncselekményt követünk el, és ha hisznek is nekünk, hosszas és kellemtelen eljárás nyűgét zúdítjuk a nyakunkba. Ha élünk a gyanúperrel, hogy hamis pénzt nyomtak a markunkba, vizsgáltassuk meg azt a legközelebbi hitelintézet pénztárában. Ha a kifogásolt bankó hamisnak bizonyul, akkor azt minden következmény nélkül átveszik tőlünk. Igaz, azzal számolnunk kell, hogy nem térítik meg a kárt. De legalább nem kell tartanunk egy hosszadalmas és rendkívül kellemetlen vizsgálattól.
Nagy Ida
Keretes:
ATM-bajok
Igaz, a bankautomatákon (ATM) keresztül váltott pénzek száz százalékig tiszta az eredetűek, kirívó esetek mégis előfordulhatnak. Az utóbbi hónapokban például kellemetlen pénzhamisítási ügy borzolta az uniós kedélyeket. Hírügynökségi jelentések szerint Németországban a bankautomatákon keresztül jutottak hamis bankók a forgalomba. A hamis pénzek között többségben vannak az 50 eurós címletek. A szakértők szerint az ügy hátterében az áll, hogy az automaták feltöltésével foglalkozó bankok, takarékossági szempontokra hivatkozva, nem ellenőrizték a hozzájuk befolyt bankókat. Így fordulhatott elő a szégyenletes malőr.
Néhány adat:
Hamisítványarány
Kevesek szerint sok, sokak szerint kevés, vagy inkább nem nevezhető számottevőnek a hamis euró folyamatosan növekvő mennyisége. Az EU nemzeti bankjai – az euro.hu információi szerint – tavaly 551 ezer hamis euróbankjegyet és 36 ezer pénzérmét fedeztek fel. Az Európai Bizottság szerint aggodalomra nincs ok, ez a mennyiség – minden egymillióra 15 hamis euró jut – lényegesen kevesebb annál a nagyjából ötvennél, amivel a korábbi nemzeti valuták esetében minden egymilliónál számolni kellett.
Legyél az első hozzászóló "Hamis a baba" című cikkhez