A kérdés joggal merül fel, amikor a míves bicskei barokk kastély előtt állunk. Hiszen a városban egyetlen épület sem emlékeztet a Bitskeyek többszáz éves uralmára.
A birtok eredetileg a Bitskey famíliáé volt, akik 1306 óta birtokolták a környéket, sőt 1443-ban pallosjogot kaptak I. Ulászló királytól. De hogy került a Bitskey család ősi fészke a Batthyány családhoz? Egy 1611-ben kelt okiratokban olvasható először a nevük, bicskei tevékenységük megemlítésével. Bicske és környéke a török hódoltság alatt a „végeken” volt, itt húzódott az a határvonal, ahol örökös harcok, pusztítások folytak, emiatt óriási területek váltak lakatlanná. Buda, majd Székesfehérvár elfoglalása után Bicske szinte teljesen elpusztult. A lakosságot a törökök felkoncolták, vagy rabláncra fűzve elhurcolták. Ilyen állapotok mellett vette meg a bicskei birtokot 1642-ben a németújvári gróf Batthyány Ádám.
Aztán a birtokot 1795-ben Batthyány I. Lajos harmadik fia a műszaki érdeklődésű, tervező, feltaláló Batthyány Tivadar gróf örökölte, s ő kezdte el a kastély építését. A kastély – mint ahogy az lenni szokott – több átalakításon esett át: főként késő barokk és koraklasszicista stílusban. A kastélyt és a hozzá tartozó parkot Batthyány Lajos gróf, Magyarország utolsó nádora építtette. Nem véletlen hát, hogy ide invitálom a kíváncsi kirándulókat, hiszen a kastélypark az ország egyik első angolkertje, ahol hidakat, grottát, és a kor divatja szerint üvegházat és holland házikót emeltek. A rekonstrukció eredményeként megújították a kerti tavat, műtárgyakat állítottak helyre, és felújították a szigetre vezető hidat. Szökőkutak létesültek, a pipázó előtti díszmedence visszanyerte korhű állapotát, és a fejlesztés keretében a beteg, öreg fák, bokrok és cserjék irtását és telepítését elvégezték, valamint megépítették a régészeti ásatások alapján kijelölt sétányokat. A település közepén egyhajós, keletelt, homlokzati tornyos barokk templom áll, keskeny, egyenes záródású szentéllyel. Egyszerű homlokzatán 2 üres szoborfülke, tornyán négyablakos sisak. A torony alatti részen, a bejárat felett 1880 körül épült orgonakarzat található. A főoltárkép: Szentháromság a Megváltás allegóriájával, s a mellékoltárképek: Szent József, és Szent János.
Nem sokkal később Batthyány József érsek kezdeményezésére bővítették, s az ő nevéhez fűződik a kastélyhoz tartozó házi kápolna kialakítása is. A környék érdekessége egy kis sétával érhető el, ez a háromtornyú Nagy Károly csillagda maradványa. Az első világháború során a csillagvizsgáló rendeltetésszerűen soha nem használt épülete feltehetően összeomlott, köveit a környék lakói elhordták. A közelében áll a Mauzóleum. A neves csillagász öccse testvére emlékére építette és úgy gondolta ő maga is ide temetkezik. A piszkei vörösmészkőből faragott, márványhatású építmény rendkívüli méltóságteljes, tiszteletet parancsoló.
-dunay-
