Miközben a fő cél, a belföldi turizmusban rejlő lehetőségek maximális kiaknázása, azzal, hogy a többi kedvelt úticélnak számító országgal egyszerre állunk a startvonalnál, a jelentős fejlesztések eredményeként a Balaton újra pozicionálására is esély nyílik – fejtette ki Az Utazónak Könnyid László a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmus szakmai vezérigazgató-helyettese.
– A szakma úgy érzi, a pünkösdi hétvége a turisztikai szakma feltámadásának kezdete. Milyen állapotban és milyen reményekkel indul az újraszámlálás?
– A legtöbb turisztikai szolgáltató, szálláshelyek, fürdők a pünkösdi hétvégére időzítették a nyitást, ezért jó esély van rá, hogy ez a hétvége kimondottam jó számokkal zár. A Nemzeti Adatszolgáltató Központnak köszönhetően pontos és azonnali információkkal rendelkezünk a szálláshelyeken megvalósult vendégéjszakákról, a rendszerben 1100 szálloda, 1720 panzió, és közel 29000 magánszálláshely adatait látjuk. Néhány nappal a hétvége után már a pünkösdi eredményeket is ismerjük majd. A legutóbbi lekérdezés alapján viszont már most látszik, hogy a belföldi foglalások szépen gyarapodnak, nagyon sokan készülnek a nyárra.
A Pünkösd a nyitás hétvégéje, ám eddig a legtöbb foglalás, összesen több mint 78 ezer júliusra érkezett, illetve az augusztusi foglalások száma is meghaladja a 71 ezret. A külföldi foglalások aránya 34%-os a két nyári hónapra összesítve.
A vidéki kijárási korlátozások május 4-i, és a budapesti korlátozások május 18-i feloldásával, illetve az enyhítő intézkedések bevezetésével a belföldi vendégforgalom határozott emelkedést mutat. Ezért mi optimisták vagyunk, és abban bíztunk, hogy a belföldi turizmus gyorsan regenerálódik majd, és a nyári vendégforgalom, illetve a bevételek akár meg is haladhatják a tavalyit.
– A reményeket illetően természetesen ketté kell választani a belső turizmusra joggal alapozó vidéki szállodákat és szolgáltatókat és a Budapestieket. Miként látja a budapesti turizmus és turisztikai szolgáltatók lehetőségeit?
– Mivel Budapestre csaknem nyolcvan százalékban külföldiek érkeznek, óriási jelentősége lesz majd, hogy mikor és milyen ütemben nyílhatnak meg a határok. Jó hír, hogy május 25-től kölcsönösen feloldotta a korlátozást Magyarország és Szerbia, szintén szabadon látogatható Szlovénia, a kormányzattal közösen folyamatosan dolgozunk azon, hogy kölcsönös idegenforgalmi megállapodást kössön biztonságosnak tartott európai országokkal, köztük Németországgal, Csehországgal, Ausztriával, Horvátországgal. Elképzelhető az is, hogy a schengeni térségbe tartozó államok az év második felében megnyitják határaikat egymás előtt.
Ugyanakkor érdekes és örvendetes trend, hogy az utóbbi hetekben látványosan megnőtt a Budapesten foglaló vidékiek száma is.
Arra készülünk, hogy amint ez lehetővé válik, Budapest legnagyobb küldőpiacain elindítjuk a marketingaktivitásokat.
– A szakmától milyen jelzések érkeznek – mennyire optimisták, mivel számolnak a különféle (földrajzi és szakmai) területek képviselői? Mennyire érződik az eddigi kormányzati segítség hatása?
A pozitív foglalási adatok mindenképpen bizakodásra adnak okot. Magyarország Kormánya az elsők között jelentette be a turizmus-vendéglátást segítő akciótervet, a szektor minden szükséges kormányzati segítséget megkapott ahhoz, hogy a vállalkozások talpon maradhassanak, és megtarthassák a munkaerőt. Gondolok itt az adócsökkentésre, járulékcsökkentésre, a kedvezményes hitelprogramokra, a hitelmoratóriumra, a munkahelymegtartó és -teremtő támogatásra, mindemellett a Széchenyi Pihenőkártya kedvezményes adózását is év végéig meghosszabbítottuk.
Véleményem szerint az a vállalkozás reagált jól a válságra, amelyik a munkaerőt megtartotta, és innovatívan állt a helyzethez, fejlesztésbe, felújításba kezdett.
– Milyen fejlesztésekkel lehet számolni a válság hatására bejelentett turisztikai forrásokból?
– A Kormány álláspontja szerint nem megszorít, hanem magasabb fokozatra kapcsol, ennek megfelelően folytatódnak a fejlesztések országszerte. Zajlanak a strandok, csúszdák, és a Tourinform-irodák fejlesztései, a Bahart több milliárd forintért vásárol hajókat, illetve épülnek a szállodák és a panziók.
A napokban jelentettük be, hogy folytatódik a Kisfaludy Program, és a Kormány további 150 milliárd forintot biztosít szálláshely-fejlesztésre. 85 milliárd forint összegű támogatást ad az ügynökség a 100 szoba feletti szállodák építésére és felújítására vidéken, amihez még 85 milliárdot tesznek hozzá a vállalkozások, emellett 4 vidéki ötcsillagos szálloda megújítását is támogatjuk. A vidéki Magyarország összes, legfeljebb 8 szobás szálláshelyének tulajdonosai részt vehetnek egy 60 milliárd forint keretösszegű támogatási programban, 28 000 szálláshely összesen 55 000 szobájának mindegyike szobánként 1 millió forint támogatást kaphat. Erre már meg is jelent a pályázati kiírás. Mindemellett Ezeken felül 5 milliárd forintból újulnak meg a balatoni kempingek.
– Van olyan meghatározó turisztikai szakember, aki szerint a jelenlegi egészségügyi helyzetben lehetnek olyan nyugati turisták, aki a távoli célpontok helyett közelebbi nyaralási desztinációt keresnek, ami jó esélyt adhat a Balaton újrapozicionálásának. Vannak-e ezzel kapcsolatos tervei az MTÜ-nek??
– A Balaton kiemelt térségként természetesen kiemelt figyelmet kap. Az imént említett kempingfejlesztések mellett idén 64 balatoni strand infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztése valósul meg, továbbá 700 millió forintos támogatási keretösszegből a balatoni vízi csúszdák fejlesztése is megtörténik.
Tény, hogy most együtt állunk a startvonalra a versenytársainkkal. Ez jó lehetőség az újrapozicionálásra, és arra, hogy proaktív, célzott marketingtevékenységgel az egyik nyertesei legyünk a válságnak. Folyamatosan monitorozzuk azt is, hogy melyik réteg indul majd leghamarabb útnak, és valószínűsíthető, hogy a millenniumi és az Y generáció képviselői félnek legkevésbé a vírustól. A marketingkampányoknál és -eszközöknél ezt is figyelembe vesszük.
Fotók: mtu.gov.hu
De most elsősorban a belföldi turizmusra koncentrálunk. A cél az, hogy honfitársaink itthon pihenjenek, ezzel is támogatva a magyar gazdaságot és vállalkozásokat. A Balaton pedig az egyik nyertese lehet a belföldi turizmusnak.
– Sokan attól tartanak, hogy a bizonytalanság és a félelem miatt elkezdődik egy olyan árspirál, ami hoszabb távok jóvátehetetlen károkat okozna. Mit javasolnak ezzel kapcsolatban a szolgáltatóknak?
– A cél a nyári főszezon vendégforgalmának növelése, amely lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy a minőséget fenntartsák és a színvonalas szolgáltatásokat árcsökkentés nélkül is biztosítani tudják.
– A bizalom visszaszerzése kapcsán a fő kérdés az egészségvédelemhez kötődik. Ezt a szolgáltatók is belátták, az MTÜ mellett mindenki mindenféle szabályzatot átnézett, kreált sajátot is. Önök ennek kialakításánál milyen szakmai háttérre támaszkodtak és mire számítanak, mennyire sikerül megnyugtatni az utazókat?
A jövőben már nem az élménykeresés lesz az utazási döntés meghozatala során a legfontosabb szempont, hanem a biztonság – egészségi és anyagi értelemben egyaránt. A vendégigények átalakulnak, a leghangsúlyosabb változás a biztonsági és a higiénés szempontok megerősödése, de az elmúlt hónapokban átélt elszigetelődés is hatással lesz a jövőbeli utazási szokásokra, és a tömegturizmus fogalma is átértékelődik. A távolságtartás, az óvatosság egyelőre állandó fogalmak maradnak, ezekhez mérten tervezik majd utazásaikat is.
Mindez a hazai szálláshelyek, vendéglátóhelyek és attrakciók felé is új igényeket támaszt. A felkészülésüket a Magyar Turisztikai Ügynökség ajánlások összeállításával segítette. A Covid-19 kézikönyven konkrét javaslatok szerepelnek arra vonatkozóan, hogyan működhet biztonságosan egy szolgáltató.
– Korábban a szakemberhiány okozott gondot, most milyennek látja megváltozott helyzetet ezen a téren?
-Az első perctől kezdve mindent megtettük azért, hogy senki ne veszítse el a munkáját. Magyarország Kormánya az elsők között jelentette be a turizmus-vendéglátást segítő akciótervet, ennél gyorsabban nem lehetett volna lépni és nem is tettek ilyen mértékű intézkedéseket az ágazatban sehol Európában.
Ám emellett a vállalkozók részéről is innovatív hozzáállásra volt szükség, és sokaknak ki kellett lépniük a komfortzónájukból. Szerencsére ezt sokan meg is tették.
A turizmusban, ha munka van, minden van, és ugyanígy igaz, hogy ha vendég van, minden van.
Ezért júniustól intenzív belföldi kampányba kezdünk, mellyel arra ösztönözzük az utazóközönséget, hogy aki teheti, induljon ismét útnak belföldön. Maradjunk az ország határain belül, támogassuk a hazai gazdaságot, a hazai szolgáltatókat, segítsünk újra beindítani a magyar turisztikai szektort.
– Sok szolgáltatót frusztrál a hír, hogy ősszel jöhet a vírus második üteme. Miközben senki nem láthatja tisztán mikor és mi következik, az MTÜ mit javasol a szolgáltatóknak ezzel kapcsolatban?
– Úgy gondolom, hogy most, az újranyitások első napjaiban inkább az augusztus 31-ig tartó időszakra érdemes koncentrálni. Hiszen a belföldiek döntő többsége nyáron utazik, és ez így lesz idén is. A bevételek nagy része 2020-ban is a nyári három hónapban realizálódik. Viszont, ha újra lesz vendégforgalom, amely bevételt generál, visszatérhet az ágazati optimizmus, így egy esetleges őszi, újabb járványhelyzethez is könnyebben tud alkalmazkodni a szektor.
Érsek M. Zoltán
