Baldauf Csaba: most lehetne teljesen újrapozícionálni a Balatont

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke, a Kolping Hotel igazgatója Képek: turizmus.com

Kétségek és remények között, de újra nyitnak a Balaton-régió szállodái. Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke, a Kolping Hotel igazgatója szerint ha mihamarabb megnyílnak a határaink és hatásos marketing kampány kezdődik, egyedülálló lehetőség nyílik a Balaton újrapozícionálására külföldön.

– Mikor nyitnak a balatoni szállodák?

– A Balaton-régió turisztikai helyzete bizakodásra ad okot, amit az is visszaigazol, hogy a napokban a térség több, mint húsz szállodavezetőjével, tulajdonosával tartottunk videomegbeszélést és több mint egyharmaduk már pünkösdre tervezi a nyitást. A másik egyharmaduk a június 15-ig tartó időszakban tárja ki a kaput, de közülük van, aki már június 1-től fogad vendégeket. A többiek pedig július 1-re teszik a szállodanyitást, miközben olyan is akad aki most egyáltalán nem nyit ki: például a HunguestHotels egyik szállodájában hosszabb időtávra tervezett teljeskörű felújítás veszi kezdetét. Vagyis miközben kapacitáscsökkenés is lesz, a többiek belevágnak és azzal a reménnyel várják a nyitást, hogy egészen augusztus végéig mindent kihoznak a belföldi forgalomból, amit lehet. A nagy kérdés persze az, hogy hogy mit lehet.

– Mit mutatnak a visszajelzések, mennyire sikerült megőrizni a munkaerőt?

– A megbeszélésünk résztvevőinek durván egyharmada vette igénybe a munkahelymegtartó pályázat lehetőségeit, a többiek alapvetően azt nyilatkozták, hogy egyrészt későn jött a segítség, másrészt annak mértéke nem lett volna elegendő ahhoz, hogy minden kollégát megtartsanak akit szerettek volna. Ezt nem a Kolping Hotel nevében mondom, mert mi pályáztunk és gyakorlatilag a teljes csapatot egyben tartottuk. Ez inkább az általános balatoni kép. Ugyanakkor azt látni, hogy az elküldött vagy részmunkaidős munkaerőt sokan most, a tervezett megnyitáshoz közeledve kezdik újból felépíteni.

– Milyen forgalommal terveznek a házak?

– Azért kértem magam is a döntéshozókat, hogy mielőbb legyen egyértelmű az időpont, amikortól a vidéki szállodák nyithatnak, hogy ebből a szempontból is tisztán lássuk mivel tervezhetünk. Mára végre minden egyértelmű, mert miközben jogi korlátok eddig sem voltak, egy ilyen vírushelyzetben a vendégek biztonsága érdekében, a járványügyi helyzet alakulását is tisztán kellett látni, mert egy felelőtlen üzleti magatartást senki nem akart felvállalni. Most viszont az okoz nehézséget, hogy a szomszédos országok előrébb járnak a szállodanyitással és a turizmus, valamint a határok megnyitásához kapcsolódó hírekkel. Horvátország például a koronavírus szempontjából negatív tüneteket mutató turisták számára nyitva álló közlekedési folyosó megnyitásának tervével tematizálja az európai turisztikai kommunikációt. Ezért fontos lenne, hogy a magyarországi döntéshozók, a szomszéd országokkal és a nem szomszéd országokkal – itt Németországra utalok elsősorban – olyan kétoldalú megállapodásokat hozzanak létre, amelyek megkönnyítik a közép-kelet, illetve nyugat-európai régiókból érkezők nem üzleti, hanem turisztikai beutazásnak a lehetőségét.

Ezen rohamléptekkel kell dolgozni, mert miközben a Balatonnál is fontos szerepük van a tradicionális küldő piacoknak, vannak olyan régiók, Bükk és Sárvár, amelyek kitettsége mondjuk egy cseh piac vonatkozásában 30-40 százalékos. És ha a csehek nem jöhetnek, akkor az egy komoly veszteség. De Ausztria szintén nagyon meghatározó küldőország. Ezért a régió turizmusának fenntartásáért mihamarabb el kell érni, hogy be tudjanak jönni az osztrák, a német és a cseh turisták. Már csak azért, mert elképzelhető, hogy egy német, vagy egy osztrák ezen a nyáron nem a spanyol szigetekre, vagy még távolabb repül nyaralni, hanem közeli, biztonságos desztinációt keres. Ezért abban hiszek, hogy ha egy erős marketingkommunikáció elindul a Magyar Turisztikai Ügynökség részéről, akkor most egyedülálló lehetőség nyílhat Közép-Európa legnagyobb édes-vizi tavaként, a Balaton és régiójának újrapozicionálására. Bemutatva a táj szépsége mellett azt is, hogy az elmúlt évtizedben milyen sokat fejlődtek a térségben szállodák és a szolgáltatások. Vagyis a Balatont minden eddiginél jobban föl lehetne tenni most a térképre egy olyan utazóközönséget is elérve, akik eddig nem érdeklődtek irántunk.

– Milyen az újranyitási hangulat a szállodások körében?

– Minden érintettnél érződik a hallatlan tenni vágyás és az elkötelezettség. Azt majd az élet hamarosan visszaigazolja, hogy ez most bátorságot jelent, vagy vakmerőséget. De az egyöntetű álláspont, hogy a két és fél hónapig tartó zárva tartásnál lassan már minden jobb. Ezért újra el kell kezdeni az életet, újra föl kell építeni az egészet, miközben azt is tudjuk, hogy ez nem megy úgy, hogy rögtön 100 százalékkal teli házakkal nyitunk. Ez még csak nem is álom senki számára. De akkor is el kell indulni, ha még több szempontból is mindenkiben ott van a bizonytalanság. Mert a szállodák nagyon-nagyon meggyengültek, és hússzor meg kell gondolniuk azt, hogy a nyitást milyen feltételekkel és hogyan kezdik el. De másik oldalon meg ott van egyfajta bizakodás is, hogy a belföldi forgalom talán a vidéket egy kicsit meg tudja segíteni, és a három nyári hónapban talán olyan eredményt is el tudunk érni, ami a most kiesett két és fél hónapot, ha nem is pótolja, de mondjuk úgy, hogy a veszteségeket valamelyest mérsékli, és az őszre való ráfordulásra netán még némi tartalékot is ad. Remélve, hogy ott egy második hullámmal már nem kell számoljunk.

– Ugyanakkor az is megkerülhetetlen, hogy az egészségügyi kérdéshez ki miként áll.

Az MTÜ, valamint a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége is kiadta a Covid-19 ajánlásait, miközben a szállodák maguk is rengeteg nemzetközi tapasztalatot begyűjtöttek. Amit sokan hangsúlyoznak: az nem kérdés, hogy a szállodák mindent megtesznek, amit lehet a biztonság érdekében, de a biztonságot egyedül a szálloda nem tudja megteremteni, ehhez kell a vendégek felelős magatartása is. És ezt én azért kétszer aláhúznám. De ha a szállodák az ajánlásokat figyelembe veszik, és ez nekik létérdekük, hiszen az üzletük múlik ezen, és a vendégek is betartják az alapvető higiénés szabályokat, például a távolságtartás vonatkozásában, akkor abból mind a két oldal csak nyertesen jöhet ki. Egyrészről a vendég jól tudni pihenni, nyaralni, míg a másik oldalon pedig el tud indulni a szállodaipar. Ugyanakkor ez a kérdés a nyitás előtt, minden egyes, felelősen gondolkodó szállodaigazgatónak rendkívül komoly kihívást jelent. Minden házban, minden területre vonatkozóan meg kell lennie a megfelelő higiéniához kötődő intézkedési tervnek, amit a nyitásig kőkeményen be is kell gyakoroltatni a kollégákkal.

– Gyakran hallani, hogy egy szálloda a helyi programok nélkül félkarú óriás. Nagy rendezvények viszont nem lesznek a nyáron. Mennyiben jelent majd ez hátrányt?

– Valamennyire biztos, hogy hátrányt jelent, de én azt vallom, hogy hinni kell a saját termékünkben. Természetese, hogy azoknak a házaknak, ahol alapvetően szállást, félpanziót és minimális szolgáltatást kínáltak és a körülöttük zajló programokra alapoztak, át kell gondolniuk, hogy mi lehet most az a plusz, amit a vendégek számára fel tudnak kínálni. Nekünk viszont a Kolpingban, ahol rengeteg programot nyújtottunk a vendégeknek folyamatosan, azt kell átgondolni, hogy miként tudjuk a korábban megszokott mennyiségű programot a mai biztonsági előírásoknak megfelelően nyújtani. Úgyhogy mind a két oldalnak megvan a maga kihívása, egyik sem egyszerűbb, vagy nehezebb, de mindenképpen olyan, ami plusz kihívást jelent a házak számára.

Érsek M. Zoltán