Kritikusan a magyar turizmusról és vendéglátásról

Niklai Ákos ugyan üdvözli azokat az állításokat, melyek szerint trendforduló van a turizmusban, ám sok szempontból megkérdőjelezi ezt a kijelentést, annak ellenére, hogy dinamikus növekedés és fejlődés figyelhető meg az előző évhez képest – fogalmazott Az Utazónak. Bár optimista, úgy látja, a szakmának még nagyon sokat kell tennie annak érdekében, hogy ez a trendforduló valóban bekövetkezzen. A számok szerinte ugyanis még mást mutatnak. Például a bruttó átlag magyarországi szállodai szobaár 2007-es évhez képest csak 1,9 százalékkal nőtt forintban. A szállodai bruttó forgalom 25,5 százalékkal haladta meg a 2007. évit. Viszont a szállodai szobák száma 16,2 százalékkal emelkedett, tehát jelentős kapacitásnövekedés történt, vagyis automatikusan legalább ennyivel kellett volna növekednie a forgalomnak. Ráadásul ebben az időszakban az infláció nagysága 29 százalék körüli volt, tehát ahhoz, hogy a turizmus vagy a szállodák gazdasági pozíciói ugyanolyanok legyenek, mint amilyenek 2007-ben voltak, minimum 29 százalékkal kellett volna növekedniük ezeknek a mutatóknak.

Az inflációnál maradva a szakember megjegyezte: ugyan a beutazó turizmust ösztönözte, segítette a forint gyengülése, de az árfolyamváltozásnak sok más hatása volt: amikor hiteleket kellett visszafizetni, vagy import termékeknek az árát kifizetni, akkor ez bizony nem volt kedvező. A számoknál maradva Niklai Ákos kiemelte: a tíz legfontosabb beutazó piacot elemezve kiderül, hogy Németország változatlanul vezető helyen áll az országok között, de az elmúlt hat évben 8 százalékkal csökkent a német vendégéjszakáknak a száma, ami nagy visszaesés. Ugyanakkor érdekes változás, hogy jelentősen megemelkedett az orosz beutazó piac, hiszen 224 ezerről 730 ezerre nőtt, megháromszorozódott ugyanezen időszak alatt a vendégéjszakák száma. Érdekesség az is, hogy néhány ország kiesett a tíz legfontosabb szereplő közül, így Lengyelország és Hollandia is.

A szállodák gazdálkodását elemezve kitért arra, hogy szükség lenne ma Magyarországon egy turisztikával foglalkozó gazdasági kutatóintézettel, amely képes lenne feldolgozni az ágazat számadatait, mert ma a szakma e tekintetben az események után kullog. Ráadásul sok olyan cég működik ma Magyarországon, amely szállodát vagy éppen vendéglátást, éttermet üzemeltet, de fő tevékenységeként nem a szállodát és éttermet tünteti fel, és az ő adataik végképp eltűnnek a szemünk elől – jegyezte meg.

A szállodák jövedelmezősége javult ugyan az elmúlt években, ám nagyon sok szálloda súlyos jövedelmezőségi problémákkal küzd – emelte ki a szakember. A KSH egyik tavalyi kimutatása szerint a szálloda-vállalatok 40 százaléka, a vendéglátó-vállalatok 70 százaléka volt veszteséges.
Niklai Ákos fontos kérdésnek tekinti az áfa ügyét, mely hátráltatja a turizmus, vendéglátás fejlődését. Magyarországon az áfakulcs az egyik legmagasabb Európában. 27 százalékos a vendéglátásban, 18 százalékos a szállásadásban. Ennek súlyos következményei vannak – hangsúlyozta. „Amikor azt mondjuk, hogy csökkenteni kellene az áfakulcsokat, annak nem az a célja, hogy még olcsóbbak szeretnénk lenni, hiszen tudjuk azt, hogy Magyarország és konkrétan Budapest is Európa egyik legolcsóbb desztinációja. Hanem az, hogy a cégeknek, szállodáknak, az elmúlt tíz évben, a magas áfakulcs miatt nem maradt pénzük fontos tevékenységre. Megfelelő karbantartásra, pótlásra, új szolgáltatások bevezetésére. Márpedig szükséges lenne a szállodák műszaki színvonalának, jelentős emelésére.”

A szakember kitért a munkaerővel és a munkabérrel kapcsolatos kérdésekre is. Úgy látja, hogy a válságnak többek között az is következménye, hogy a szállodák jelentős mértékben csökkentették a dolgozói létszámokat vagy pedig hozzáigazították a kereslethez. Az ágazat igyekezett olcsóbb munkaerőt alkalmazni, így kevésbé képzett, kevésbé gyakorlott munkaerő jelent meg a turizmusban. A személyzet a szakmában kevésbé motivált, elmaradtak a továbbképzések is, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy gyengült a versenyképesség.

A számok és a tapasztalatok alapján fejtette ki Niklai Ákos, hogy az üzleti turizmus nem megfelelő növekedése, sőt visszaesése következtében az alacsonyabb fizetőképességű vendégkör felé tolódott el a vendéglátás. Ennek örömteli haszonélvezői a háromcsillagos szállodák voltak. Olcsó desztinációkép alakult ki Magyarországról, melyen természetesen segíthet a kulturális turizmus fejlesztése, valamint az új kongresszusi központ megépítése, de az jót tenne, ha Budapestnek végre lenne turisztikai koncepciója – fogalmazott kritikusan a szakember. Ami a vidéket illeti, fontosnak tartja a keresleten alapuló vidéki gyógyhely-fejlesztéseket és építéseket.