Gyula, a turisták nagy örömére, már nem az a város, ami néhány éve volt. Korábban is szerethető volt, de (a férfinév ellenére) olyan, mint az egykorvolt szépségéből élő úriasszony. Most viszont ismét olyan, mint az a fiatal menyasszony, akiért messze földről is érdemes elzarándokolniuk a kérőknek – esetünkben a turistáknak.
Sok ismerősömtől hallottam, hogy Gyula mára teljesen átalakult, megszépült. Több olyan, a helyi adottságokra épülő beruházás valósult meg, ami nemcsak a város egy-egy pontját tette érdekessé, hanem egész Gyulát vonzóvá tette. Megújult a belváros, kiépült a sétálóutca, szökőkútrendszer létesült, elkészült az AquaPalota a fürdőben, és eközben egyre színesebbek lettek a parkok, az utcák és a terek a gondosan ültetett milliónyi virágszáltól. Mindeközben korszerű szemlélettel nyúltak vissza a történelmi emlékekhez, és sikerült valami olyat is alkotni, ami a régióban, sőt az egész országban egyedülállónak számít. Ilyen gyöngyszem a márciusban megnyitott Almásy-kastély Látogatóközpont is, amelynek híre már önmagában megér egy gyulai utazást. Bővebben a kastélyról a korábbi cikkünkben olvashatnak.
A hősi vár
Gyula jelképe a gyulai vár, amit „Kelet-Közép-Európa egyetlen épen maradt, síkvidéki, gótikus téglavára”-ként szoktak jellemezni. Már a Várkertbe érkezve megcsodálhatjuk az ősfákkal övezett csónakázótó melletti vár szépen felújított külső homlokzatát. Idegenvezetőnktől azt is megtudtuk, hogy az erődítményt 1405-1445 között, 40 év alatt építették.
A végvárak láncolatának meghatározó pontját jelentette a török–magyar harcok idején, de azt azonban méltatlanul kevesen tudják, hogy az 1566-os török ostrom idején, Pertev pasával az élen, harmincezer török állt szemben a Kerecsényi László kapitány által irányított 2100 várvédővel, akiknek még így is sikerült 63 napig megvédeniük a belső várat. Ma 24 kiállítóterem várja a látogatókat, amelyek csaknem hét évszázad történetét mutatják be. A földszinten található a várbörtön, az éléstár, a sütőház, a kovács- és a fazekasműhely, a borozó és a kápolna. Az emeleten várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályok, a várúri hivatali szoba, a szandzsákbég fogadószobája, fegyvertár, alabárdosterem és lovagterem láthatók.
A várfalra mindenképpen érdemes felmennünk, hiszen a magasból megcsodálhatjuk Gyula városát. 1964 óta nyaranta színház kel életre a várfalak között, és esténként a történelmi drámától a néptáncig különböző műsorok szórakoztatják a turistákat.
Séta a belvárosban
A várlátogatás után a csodaszép belváros felé indultunk. A Kossuth tér felé tartva egy kis kitérővel útba ejtettük a Nádi Boldogasszony-plébániatemplomot, utána a Városháza felé haladva megálltunk a város első artézikút-fúrásának emlékkútjánál, majd a Petőfi téren, a költő életnagyságú bronzszobra előtt. Az alkotást szemlélve, az átlagemberek többségéhez hasonlóan mi is rácsodálkoztunk, hogy nemzeti hősünk milyen aprócska és szikár termetű férfiú volt.
A város fogadókapujának is nevezett Kossuth térre érve igazán szerethető környezet fogadott bennünket, amely 700 négyzetméternyi vízfelületével és 12 000 dísznövényével országos szinten is egyedülálló kialakítású. Szökőkutak, szép utcabútorok, hangulatos térburkolatok, rendezett parkosított területek és virágágyások színesítik a teret, melynek kuriózuma az a mozaikberakás, amelyet egy görbe tükör kelt életre. Az úgynevezett „Anamorfózis” Albrecht Dürer „Ádám és Éva” című alkotását ábrázolja.
Különlegessége, hogy a földön lévő, vízszintes felületű, torz mozaikalkotás, a fordított csonka kúp alakzatú rozsdamentes polírozott fémtükör felületén tükröződve, már élvezhető minőségű képben jelenik meg.
A belváros másik üde színfoltja a Városház úton látható: a világmindenséget szimbolizáló, Bozó András által tervezett, 3,5 tonnás smaragdzöld üveggömb világóraként funkcionál.
Legfelső üveggömb eleme egyszerre jelképezi földünket és a világ egységének szükségességét. A gömbhöz egy kettős szimbolikájú talapzat tartozik, melynek felső, 12 egyenlő részre osztott gránittáblákból álló része a helyi időt, illetve a világ időzónáihoz tartozó pontos időt mutatja.
A város hírességeire emlékezve
Gyula nevéhez számos híres személyiség kötődik: innen származott Albrecht Dürer, és Munkácsy Mihály is e városban élte ifjúkorát. Itt született a magyar nemzeti opera megteremtője, a nemzeti himnusz megzenésítője, Erkel Ferenc, valamint Bay Zoltán és Bródy Imre fizikus, továbbá Kohán György Kossuth-díjas festő is, aki művészi hagyatékát végrendeletileg a városra hagyta. A Kohán Képtár ma a művész 691 festményét és 2215 grafikáját őrzi.
Erkel Ferenc több mint 200 éves szülőháza a közelmúltban lezajlott felújításnak köszönhetően ma a modern kor igényeit kielégítő, látogatóbarát állandó kiállítást tudhat magáénak.
Miközben Erkel-műveket hallgatunk, a falakon elhelyezett hangverseny- és operaplakátok reprodukciói által követhetjük végig kronologikus rendben a munkásságát és az életét.
A kerti sétaösvényen pedig az 1850-es évek elejét, közepét és végét idéző, korhű ruhákba öltöztetett család viszi közelebb a látogatókhoz a 19. század hangulatát.
A Ladics Ház szintén hazánkban egyedülálló gyűjteményt tartalmaz. Dr. Ladics György a feleségével ifjú házasként költözött a házba, és öt generáción keresztül sikerült megőrizniük a 19. század elején épített lakóház teljes bútorzatát, a családtagok használati és személyes tárgyait, valamint a családi könyvtárat és dokumentumgyűjteményt.
Hazánk nagyjainak emlékei után mindenképp érdemes felkeresni az Erkel Ferenc tér 1. szám alatti Százéves cukrászdát, nemcsak a látványosságáért, hanem a gasztronómiai élvezetért is.
Az 1840-ben Salis András cukrászmester által alapított cukrászda a második legrégibb ilyen létesítmény Magyarországon.
Az igazi különlegességekkel hívogató cukrászda helyreállítása során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni a díszítőfestések által meghatározott termekben, a korhű és az eredeti biedermeier berendezési tárgyakkal, míg az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel.
Ötcsillagos megmártózás
Habár utunk során többször is elmentünk a fürdő épülete előtt, és a 35 fokban mindig epekedve néztük a hűsölő fürdőzőket, csak az utolsó napra terveztük be ezt a programot, és akkor örömmel konstatáltuk, hogy ez a környezet tényleg magával ragadó. A Gyulai Várfürdőnek az Almásy-kastély 8,5 hektáros kétszáz éves ősparkja ad otthont, több mint százféle fával, bokorral, cserjével és évről évre megújuló színpompás virágágyásokkal díszítve. A létesítmény – a gyógyfürdő, a strandfürdő és az élményfürdő kategóriában egyaránt – joggal büszkélkedhet a már megszerzett, ötcsillagos szolgáltatási minősítéssel.
A fürdőt a 2005 méter mélyről feltörő, 72 °C-os alkáli-hidrokarbonátos-kloridos gyógyvíz tette világhírűvé, de a fürdőkomplexum ma már minden korosztály számára tartogat élményeket. Amíg a Várfürdő 21 medencéjében hatezer négyzetméternyi vízfelület jelent vonzerőt, az AquaPalotában öt új medence várja a fürdőzőket, a gyerekvilágban pedig kalózhajó az aprónépet, odébb a vízibár a fiatalokat. De van itt sodrófolyosó, álló- és fekvőmasszázsok sora, víz alatti masszázs, gejzírek, buzgárok, nyakzuhanyok és több vízfüggöny is.
Emellett a családi csúszda, a pezsgőpad és – Magyarországon egyedülállóan – egy felfelé tartó csúszda is mind azt szolgálja, hogy aki a Gyula Várfürdőt választja, annak időjárástól függetlenül tökéletes vízi élményben legyen része.
Miközben pedig a jelen élményvilágát élvezzük Gyulán, a város már az egykori Szigeterőd rekonstrukcióját tervezgeti, hogy a meglévő attrakciók mellé mindig újabbak is csatlakozzanak.
Bukszár Csilla
Visit Gyula Card
A térítésmentesen igénybe vehető Visit Gyula Card turisztikai kedvezménykártyával Gyula város turisztikai szolgáltatói nyújtanak kedvezményes vagy ingyenes szolgáltatásokat azoknak a látogatóknak, akik a 40 partnerszálláshely valamelyikében szállnak meg. Többek között 38 százalék kedvezménnyel váltható ki a gyulai kulturális bérlet, amely az Almásy-kastély Látogatóközpontba is belépőt jelent, és 50 százalékkal olcsóbban bérelhet kerékpárt az, aki kétkerekűvel indul a város felfedezésére.
További információk a card.visitgyula.com, a visitgyula.com weboldalon, a teljes programkínálat pedig a visitgyula.com/programnaptar oldalon érhető el.
Legyél az első hozzászóló "Gyula, az élmények városa" című cikkhez