New York új csillagai: One World Trade Center, High Line, Bowery

A One World Trade Centert akkor is meg kell nézni, ha az ember századszorra érkezik New Yorkba, mert minden nap minden szakában más és más arcát mutatja. De emellett vannak olyan új helyek is, amelyek többet adnak a klasszikus turistalátványosságoknál – vallja a metropolisz szerelmese, Fényes Gábor fotográfus.

Fényes Gábor szívében kiemelt helyet foglal el a Nagy Almaként is aposztrofált New York, amelyről a 2008-as kiadás után a patinás Blue Guides-sorozat 2016-os New York kötetéhez készített legutóbb fotókat. A metropolisz avatott ismerőjeként ezúttal olyan látnivalókat ajánl Az Utazó olvasóinak, amelyek egy része a város folyamatosan változó arcának újdonságai.

Az egyik legizgalmasabb építészeti együttes a 2001. szeptember 11-i terrortámadás során lerombolt World Trade Center épületeinek helyén, a Ground Zero környékén jött létre. A WTC két tornya helyén 2011 óta áll a 9/11 Memorial, két olyan, méltóságteljes, márványmedence formájú emlékmű, amelyek vízesései a korábban égre törő épületek ellenpontjaként, a föld mélye felé zuhognak alá a négyzetformájú, az egykori áldozatok nevét tartalmazó falak belsejében. Mellettük, a föld alatt, tárgyi emlékeket felsorakoztató múzeum is emlékeztet a WTC elleni 1993-as bombatámadásra, valamint a két ikertorony 2001-es lerombolására.

Közvetlen szomszédságában pedig ott magasodik a One World Trade Center. A felhőket visszatükröző, üvegfalú toronyépület különlegessége, hogy az alján az egykori World Trade Center épületeinek négyzetes alakját idézi, ami a csúcsán háromszögszerűen megtörik.

Az 541 méteres magasságával a világ hetedik legmagasabb épületének számító, 102 emeletes torony kilátójába előzetes regisztrációval várakozás nélkül bejuthatunk.

– A One World Trade Center már önmagában is egyedi építészeti látványosság, de talán ennél is fantasztikusabb az élmény, ami a liftben várja az utazót – magyarázza Fényes Gábor. – Az épület tetején elhelyezkedő kilátóba tartó felvonóban, felfelé haladva, a szó szoros értelmében különleges időutazásban lehet részünk, hiszen szemünk előtt New York több mint 500 éves története elevenedik meg. Indulásnál egy üres, zöld rétet látunk, majd ahogy felfelé tartunk, a virtuális panorámaliftben, megláthatjuk, hogy 1500-tól 2015-ig miként épült fel a metropolisz Manhattan nevű városrésze. Minél feljebb jutunk, úgy haladunk előre az időben, felhőkarcolók nőnek ki a földből – köztük a World Trade Center épülete is 2001-ig –, majd folyamatosan körénk épül a mostani Egyes Torony, és már ott is vagyunk a grandiózus toronyépület kilátójában. Innen a Szabadság-szobortól a Brooklyn és a Manhattan Bridge-en át a Hudson folyóig New York és New Jersey parádés látványa tárul szemünk elé.

Egészen másfajta látványosság a High Line, amely New York ezredfordulóig legnagyobb ipari részének számító területén, Manhattan alsó felének nyugati negyedében a Hudson folyó menti ipari magasvasút területének sétatérré változtatásával alakult ki. Az elmúlt évtizedekben, a szomorú képet mutató rozsdaövezet 2009-től 2011-ig tartó új életre keltése után, mára a metropolisz egyik leginkább szerethető részévé vált.

A revitalizációs projekt keretében ültetett fákban, virágokban gazdag háztetők mentén haladó sétányaival, futurisztikus épületeivel egészen attraktív arculatot kapott a negyed, ráadásul a művészek és bohémek kedvenc helyének számító Chelsea részeként született újra. Itt ma már a tél beköszöntéig hangulatos – igaz, a New York-i átlagnál kicsit magasabb árfekvésű – vendéglátóhelyek teraszairól szemlélhetjük a járókelőket.

West Village és Chelsea új ékessége több, mint egy nyilvános tér, mivel a családok és a barátok kellemes találkozási pontjaként tartják számon. Nyilvános művészeti kiállítások és izgalmas programok várják itt a helyieket és az idelátogatókat, akik számára különösen élvezetesek lehetnek a Tenth Avenue lelátószerű padjain ülve ellesett rejtett pillanatok.

– A High Line azért az egyik kedvencem – fejtegeti Fényes Gábor –, mert a 24 órában zakatoló nagyvárosban olyan szeglet jött létre, ami úgy teremti meg a bisztrók és a kávéházak beszélgetős, elmerengős világát, hogy közben mindvégig érezzük azt, hogy mégis New Yorkban vagyunk, ahol minden pillanatot érdemes megélni. Már csak azért is, mert a 18. utcától a 34. utcáig, a Hudson folyó mentén úgy alakítottak ki egy futurisztikus sétányt, hogy közben a régi ipari vágányokat meghagyva a múlt is visszaköszön – magyarázza. Hozzátéve: a metropolisz vérkeringésébe visszakerült városrészben a legizgalmasabbak a hétvégék, amikor a futók, az andalgók és a sétálók mellett megjelennek azok az alkalmi előadók is, akik mindig valamilyen meglepő performance keretében dobják fel a hangulatot.

Manhattan alsó részén járva, kelet felé indulva, a különleges hangulatú Sohón át mindenképp érdemes továbbmenni a turisták által kevéssé ismert Bowerybe is, ami egyre több kortárs építészeti különlegességgel gyarapodott az elmúlt pár évben.

A kínai negyeddel határos terület öreg házai közé ékelődő futurisztikus, különleges formájú és hangulatú épületek nívós múzeumoknak, művészeti iskoláknak és galériáknak adnak otthont, és várják az arra sétáló utazót, aki akkor is megérzi a hely különleges kisugárzását, ha nem a tárlatnézés vezette útját abba a metropoliszba, ahol nyitott szemmel járva mindig talál valami érdekes látnivalót és életérzést az ember.

Szabadság-szobor – másként

Ha New York, akkor Szabadság-szobor. Ki ne állna meg Alsó-Manhattanben, hogy megcsodálja a távolból is monumentális szobrot, amit sokan úgy akarnak tökéletesen megörökíteni, hogy a Liberty Islandra hajóznak.

(Felnőtteknek 18, gyerekeknek 9, nyugdíjasoknak 14 dollár a jegy, ami az Ellis Island Bevándorlási Múzeumba szóló belépőt is magában foglalja. Ha a Szabadság-szobor kilátójával együtt mindent meg akarunk nézni, akkor 21,12, illetve 17 dollár az ár.) Fényes Gábor szerint, ha csak Manhattan déli látványára vagyunk kíváncsiak, és meg akarjuk spórolni az esetenként többórás sorban állást, fotózás céljából, sokkal jobb megoldás, ha a Battery Parkból induló ingyenes Staten Island Ferryre szállunk fel, ami harmincpercenként jár, és várakozás nélkül feljuthatunk rá. Ez az egyórás oda-vissza hajózás, tiszta időben, különösen naplemente idején, páratlan kilátást és fényképezési lehetőséget biztosít a metropolisz és a szabadság egyik fontos jelképének megörökítésére, és amíg a türelmesebb turisták még mindig csak a Liberty Island felé állnak sorba, mi már újra Dél-Manhattan utcáin sétálhatunk.

Szöveg: Érsek M. Z.
Fotók: Fényes Gábor