Nyugat-Kréta színei és ízei

Kolostor, szurdok, botanikus kert, ősi temető, római kori romváros, velencei óváros, török vár, romantikus öblök, magasodó hegyek látványával. Mind-mind része lehet egy- vagy kéthetes krétai kalandozásunknak.

Kréta hegyei között autózva az északi partról, a déli partszakasz felé haladva

A magyar turista, ha az elmúlt évtizedekben felkereste a 260 kilométernyi hosszú, 15-60 kilométernyi széles Kréta szigetét, a fővárosába, az északi parton fekvő Iraklionba érkezett, majd többnyire a tőle közelebb-távolabb eső keleti üdülőövezetek felé vette az irányt. A kirándulások között kihagyhatatlan volt az Iraklion közelében fekvő Knosszosz, a mínoszi kultúra idejéből származó bámulatos történelmi emlék megtekintése. Aki viszont azt hiszi, hogy ezzel kipipálta a 623 ezer lakót számláló Krétát, téved, hiszen a sziget nyugati része is megannyi érdekességet, látványosságot kínál! Így aki már járt Krétán, és nemcsak az égszínkék, nyáron meleg tenger és a homokos tengerpart érdekli, újabb izgalmas felfedezéseket tehet. Aki pedig először választja úti célul a szigetet, és nyugati felét választja szálláshelyéül, az is könnyen eléri a knosszoszi palotát, mert nincsenek nagy távolságok. Ráadásul tavasztól őszig közvetlen chartergépek közlekednek a magyar fővárosból Kréta második legnagyobb városába, Chaniába (ejtsd: Hánja), ahová így alig háromórás repülőúttal könnyen el lehet jutni a pálmafás, mediterrán világba, az Irakliontól nyugatra, száznegyven kilométernyire fekvő szépséges településre.

Chania óvárosi öble, velencei házsoraival

2015 októberében a görög turisztikai szervezet és krétai helyi hivatalának meghívására magyar újságírók és utazási szakemberek is részt vehettek cseh, lengyel, román és osztrák társaikkal együtt azon a néhány napos kiránduláson, ahol bemutatták, milyen látványosságok, történelmi emlékek is gazdagíthatják azok programjait, akik pihenésük helyszínéül Krétát, annak is nyugati felét választják.

Chania is Kelet Velencéje

Ha a ma 65 ezer lakójú város, Chania múltját egy pillantás alatt szeretnénk megismerni, elég, ha kisétálunk a tengerpart régi kikötőjébe, és a megkapó látvány azonnal elénk tárja az elmúlt évszázadokat: a velencei és a török hatás szembeszökő. Az öböl bal partján ott sorakoznak az egymásra épült színes, néhány emeletes erkélyes kis velencei házikók, mögöttük az észak-nyugati szárny végében a török Firka erőd maradványai húzódnak.

Chania: szépséges látkép a világítótoronnyal és a mecsettel

Vele szemben áll a város védjegyének számító. a velenceiek által természetes kőből épített 21 méter magas világítótorony, immáron négyszáz esztendeje. Átellenben húzódik a modern jachtkikötő, mögötte a szintén velencei hajójavító műhely épülete magasodik. Az egykori fegyverraktár és vámház épülete előtt elsétálva, az öböl másik oldalán már a XVII. században épült török mecset kupolái emelkednek. A promenádon sétálva valóban festői, és egyben fotogén a táj, az éttermeknek, kávézóknak se szeri, se száma, teraszukról pazar a rálátás az öbölre, a kis házacskákra, tengerkijáratra, az erőd oldalából pedig a környező kopár hegyekre.

A Szűz Mária-katedrális Chaniában

Az öblöt körülölelő óváros hangulatos, terekbe futó szűk utcácskái is a múltat idézik templomaikkal, köztük a Szűz Mária ortodox katedrálissal, már a modern kor üzleteivel, tavernáival. Az óváros szélén áll a mai fedett piac, melyet a marseille-i mintájára építettek a múlt század elején.

Aptera, az ősi krétai város

Chaniától néhány kilométernyire keletre, az Akrotiri-félszigettel szemben, egy magaslaton fekszik Aptera, az egykori ősi krétai város, melynek maradványai a régészek és segítségükkel a ma emberének sokat mesélnek a múltról. Az időszámításunk előtti hetedik században alapított viszonylag sík település, százötven méter magasan, ideális helyen feküdt: délről a magas hegyek védték, lábai előtt a Souda-öböl volt könnyen ellenőrizhető. Idővel kereskedelmi és politikai központtá vált, két kikötővel. A hellenisztikus korban (i. e. IV. század), majd a rómaiak alatt élte virágkorát.

Aptera romjai

Jó állapotban maradt meg a fürdő, a boltozott ciszterna, a színház, a városfal egy része, ahhoz képest különösen, hogy 700 körül egy nagy földrengés érte a térséget.

A XII. században Apterába épített kolostor is szépen túlélte a századokat, olyannyira, hogy az 1960-as évek elejéig szolgálta az egyházat és a környéken élőket

Ha már elautóztunk Apteráig, érdemes egy kis kitérővel megnézni egy egykori török erőd építményét a domboldalon.

Az elhagyatott török erőd

Kréta leglátványosabb kolostora

Chaniától alig tíz kilométernyire, az Akrotiri-félszigeten áll a Szentháromság-kolostor (Monastery of Agia Triada Tzangarolon). A XVII. században, a velencei Tzagarolos ortodox család építtette bizánci stílusban, de már reneszánsz stílusjegyekkel, három kupolával.

1632-ben alapították a kolostort

Kréta leglátványosabb kolostorának tartott épületegyüttese impozáns templomában csodaszép freskók, festmények, csillárok láthatók (fényképezni sajnos nem szabad), a múzeum pedig az egyház és a kolostor történetéről mesél.

A kolostor vallási és egyben termelési központ is

A kolostor egyben a félsziget nagy termelési központja is: a szerzetesek sok ezer olajfája révén évente húsz tonna organikus, extra szűz olajat készítenek, a szőlőiből készített száraz borai pedig messze földön híresek.

Rethymnon: velencei és török hatás

Chaniától keleti irányban, hatvan kilométerre fekszik Nyugat-Kréta északi partvidékének második legnagyobb városa, Rethymnon, melyet 33 ezren laknak. Ez a település is a tengeröböl köré épült, s fekvése, szépsége vetekszik Chaniáéval; a velencei és a török hódoltság hatása ma is látványosan jelen van. A jellegzetes velencei lakóházak egy része még ma is áll, az erkélyek, a boltívek, a szökőkutak (az oroszlánfejes Rimondi-kút négyszáz éves), a díszes kapubejárók, loggiák ma is az óváros jellegzetességei, csakúgy, mint a szép kikötő.

Négyszáz éves a Rimondi-kút

A jó állapotú mecsetek már a török világot idézik. A velencei időkből származik a XVI., századi Fortezza, a híres erőd, ahonnan jó időben felülről látható szinte az egész város, a tengerparti sétány, az öböl kikötőjével, és a tenger. (Mivel ott jártunkkor egy szép őszi monszuneső érte a várost, sok nevezetességének lefotózása majd egy másik alkalomra marad.)

Armenoi, a régészek kedvence

Rethymnon régiójában érdekes időutazás eljutni az időben a mínoszi (vagy krétai) civilizáció kései korszakába (i. e. 1400–1200) egy ősi temetkezési helyre, Armenoi falu közelébe, mely Rethymnon városától mindössze kilenc kilométerre található, a Kréta déli partja felé vezető főút közelében. Csak 1969-ben kezdődött meg a hely feltárása.

Mínoszi temetkezési hely: kétszáznál több sírt fedeztek fel

Több mint kétszáz földbe vájt sírt fedeztek fel, mely egy lejtős vagy lejárati lépcsőből álló folyosóból és egy kamrából áll. Egy-egy család temetkezési helyes lehetett egy-egy sír. Agyagedényekkel, bronzkori fegyverekkel, szerszámokkal, dísztárgyakkal, nyaklánccal, éles kövekkel. Az itt talált földi maradványokból kiderült, hogy az eltemetettek átlagéletkora 28–31 év lehetett. Néhány sírkamrába le is lehet sétálni. Szenzációs felfedezés volt e temetkezési hely!

Fenséges Spili, virágzó botanikus kert, fantasztikus hegyek

Dél-Kréta felé kalandozva érdemes megállni a hegyek között a szép kis faluban, Spiliben: a fehér házak a sziklák között húzódnak. A település az egymás mellett sorakozó oroszlánfejes kútjairól is nevezetes.

Spili fehér házacskái a hegyekben…

… és az oroszlánfejes kutak

Aki pedig egzotikus növényekre, gyümölcsökre kíváncsi, ne hagyja ki a közeli Maravel botanikus kertet, ahol ezernyi növény látható, így citromfű, aloa vera, valeriana, körömvirág, koriander, hibiszkusz, zsálya, thai és görög bazsalikom, datolyaszilvafa.

Datolyaszilvafa a Marvela botanikus kertben

Kréta déli partja felé haladva egyre meredekebbek és kacskaringósabbá válnak az utak, ahogy átszeljük a hegyeket. A láthatóan újonnan készült, jó minőségű aszfalt utak csak akkor félelmetesek, ha szembejön velünk egy jármű, vagy ha épp hatalmas árkok szegélyezik az utat.

Egy olajfaliget a sok közül: mondják, a krétai olívaolaj a legízletesebb Görögországban

Olykor hegyfalak között buszozunk, felhők útját keresztezzük, vagy szivárványon keresztül haladunk! A fennsíkokon pedig olajfák százai illeszkednek bele békésen a tájba.

A Preveli-kolostor és panorámája

Rethymnontól délre 37 kilométerre tárul elénk a Preveli-kolostor, melynek csodás panorámája már Kréta déli oldalára, a Líbiai-tengerre néz.

A kolostor udvara

A XVI. században velenceiek alapították, majd amikor a szigetet a törökök 1649-ben elfoglalták, mind jelentősebb lett a térségben a szerepe. Vallási és kulturális központként viszonylagos önállóságot tudott kivívni magának.

A törökök, majd a múlt században a németek elleni harcban fontos szervezőközpont volt a kolostor

Ikonokkal, festményekkel díszített kis temploma mellett múzeumában ikonok, két-háromszáz éves vallási relikviák láthatók. Kertjében kis állatkertet is berendeztek, teraszáról pedig pompázatos a kilátás a tengerre.

Paximadi és dákosz

Kedves polihisztor buszvezetőnk, Spiridon nemcsak remekül vette az olykor tű éles, meredek hegyi kanyarokat, ahogy az északi partról a délire, majd visszafelé, szeltük át a kopár hegyi szakaszokat, hanem a visszafelé vezető úton családi olajfabirtokára is meginvitált. A hegyek övezte sík területen több ezernyi olajfát gondoz, együtt jó erőben lévő 102 éves anyai nagyapjával. Megénekeltetett, megtáncoltatott minket, emellett megvendégelt jellegzetes népi ételükkel, a dákosszal, melyet villámgyorsasággal készített el, a szemünk előtt.

Híres nemzeti eledelük az egyszerűen elkészíthető dákosz

A friss kenyérre paradicsompürét, majd rá lágy fetasajtot kent, megszórta egy kis oregánóval, a boldogság fűszerével, meglocsolta saját sűrű, organikus olívaolajával, olívabogyókat helyezett a tányérra, és máris kóstolhattuk a dákoszt, és jól is lakhattunk tőle. Majd egy kis bor után következett a tánc, természetesen a Zorbával. Korábban, az Agia Triada Tzangarolon kolostorban is dákosz volt a menünk, a helyben termelt hozzávalókkal. A két kenyér között annyi volt a különbség, hogy a kolostorban árpából készült kétszersültet (paximadi) kaptunk.

Szíveslátás, vendéglátás

Vacsoráink során kóstolókkal ehettük végig a tavernák étlapjainak kínálatát, a sok apró falat után, jóllakottan, szinte fel sem tudtunk állni az asztaltól. A görög saláta íze szinte felismerhetetlenül más, mint amihez itthon szoktunk. A szigeten termett zöldségek kavalkádja a helyi sajttal páratlan finomságú volt, csakúgy, mint a tzatziki, a szőlőlevélbe tekert fűszeres rizs, vagy a muszaka, a bifteki (görög húspogácsa), a tintahal, a szardínia, a polip, a görög fánk.

Beszámolónkban, kivételesen, kevés szó esett tengerről és napfényről, annál több azokról a kulturális és kulináris örömökről, melyek Krétán, annak is nyugati tájain érhetnek minket két fürdőzés között. Szervezett utazáskor ne habozzunk a fakultatív programok között válogatni, Egyéni, de csoportos utazásunk során is érdemes lehet autót bérelnünk. Ha óvatosak vagyunk a hegyi utakon, könnyű a vezetés, és a viszonylag kis távolságok miatt hamar, sok izgalmas helyre eljuthatunk.

Márpedig, ha már ott vagyunk, érdemes felfedeznünk e csodálatos szigetet!

Fotó és szöveg:

Falus Tamás