A túlturizmussal küzdő desztinációk adókkal, beléptetési rendszerrel és kikötési korlátozásokkal készülnek 2026-ra. A tengerjárók a legfőbb bűnbakok, habár a tapasztalat szerint a korlátozásuk nem segít.
A turisták által elárasztott városok többségében leginkább a tengerjáró hajókat okolják. 2025-ben 20%-os volt a szektor növekedése. 310 hajóóriáson közel 40 millió utas járta a világot.
A főbűnös megvan
A fellépés úttörője Velence volt. 2021-ben megtiltották az óceánjárók kikötését. A nyílt tengerről kishajókon viszik az utasokat a Szent Márk térre.
A város leterheltsége mégse csökkentett. Nem meglepő, hisz az évi 15 millió turista 5%-a érkezik csak a tengerről. De őket nézik a legrosszabb szemmel a 67 ezres velencei. Hisz csak néhány órát maradnak. Nem foglalnak szállást, és mert a hajók all inclusivek, vagyis teljes ellátást biztosítanak, a helyi gasztronómiát is csak egy-egy kávéval, fagyival gazdagítják, és esetleg szuvenírt vesznek.
A helyhatóság sikernek tartja a korlátozást, mondván elérte a házak talapzatának erodálódását. Ennek fő felelősei a hajóóriások által keltette hullámok voltak.
Városból skanzen
Velence úttörő volt abban is, hogy 2024 óta belépődíj köteles a városba lépés. Legalábbis az 54 legfrekventáltabb napon, 8:30 és 16:00 között. 2025-ban 720 ezer látogató fizette meg a 10 eurós díjat, ami 5,4 millió eurót eredményezett. A közterületfelügyelők 2500 sétálót értek tetten a fizetést bizonyító QR-kód nélkül. A városvezetés sikernek tartja, hogy 2025-ben némiképp csökkent a látogatók száma. Sok helyi mégsem örül a belépőnek. Mondván, ezzel hivatalosan lett kimondva, hogy a városuk skanzen, a lakók pedig biodíszletek.
Vizipisztollyal a turisták ellen
Barcelonában a helyi-turista-arány (1,7:3,6 millió) sokkal jobb, mint Velencében. A katalán főváros lakói mégis elviselhetetlennek tartják, hogy Európa egyik legkedveltebb városlátogatási célja lettek. A lakások és szolgáltatások árai elszabadultak – mondják és tüntetéseket szerveznek. Egy nyári flashmob-on vízipisztollyal spriccelték a nemkívánt látogatókat.
Az önkormányzat 2027-től numerus clausust vezet be a tengeri utazókra. 2030-tól pedig a jenlegi 6 kikötőterminált 3 modernebb fogja váltani. A 200 millió eurós beruházás szakértők szerint azt mutatja, hogy a korlátozások szimbolikusok, a város elsősorban effektívebben akarja menedzselni a turizmust.
A hajóról érkezők számának korlátozása amúgy is csak csepp lehet a város 30 milliós turistatengerében, mert 2025-ben csak 5% érkezett hajóval. A forgalom nagyrészéért a fapados légitársaságok és a sose látott népszerűségnek örvendő néhány napos városlátogatások felelősek.
„Game of thrones” és az overtourism
Dubrovnik az egy lakosra jutó turisták számának rekordere (36 látogató/lakos), mióta a Netflix blockbaster, a „Trónok Harca” helyszíne volt. 2024-ben az 1,4 millió látogató sok napon valósággal járhatatlanná tette a középkori falak közé szorított, 1,3 km2 területű óváros utcáit. A napi 15 ezer nézelődő a főszezonban élhetetlenné tette az 1500 ember otthonát jelentő óvárost.
A városvezetés egy kreatív szabályozással kihasználta, hogy az óceánjárók jól ellenőrizhetők és a menetrendeket két évre előre határozzák meg a társaságok. A dubrovniki rendelet szerint a társaságoknak egy évvel előre kell foglalniuk a város által a megadott kikötési időpontok közül. A különösen zsúfolt napokon, például hosszú hétvégéken, egyáltalán nincs kikötési időpont. Valamint maximum napi két hajó köthet ki, nem több, mint 8 órára, amelyekről legfeljebb 5000 ember szállhat partra. Így a dalmáciai turistamágnesnek sikerült elérnie, hogy a hajók a gyengébb mellékszezonban érkezzenek.
Összességében azonban nem lett jobb a helyzet. Sőt, 2024-ben 9%-al többen érkeztek. Dubrovnik példája is azt mutatja, hogy az óceánjárókra vonatkozó szigorítások önmagukban elégtelenek.
Kikötői díj görög módra
Más városokban adóval próbálkoznak. Két görög sziget, Mikonosz és Szantorini 2025-ben progresszív adót vezettek be. Minél frekventáltabb egy időszak, annál többet kell fizetni: nyáron 25€/utas, ősszel és tavasszal 12€/utas, télen pedig fejenként 4€ fizetendő. A módszert pénzt hoz, de alkalmatlan a kikötések számának csökkentésére. A legtöbb hajóstársaság megfizeti az adót, hogy továbbra is kiköthessen a főszezonban.
Hawaii a vádlottak padján
Hawaii 2026-tól a hajójegyekre 13%-os kikötési és további 3%-os idegenforgalmi adó vetne ki. Az adó ellen az óceánjárókat üzemeltető társaságok nemzetközi szövetsége, a Cruise Lines International Association (CLIA) keresettel élt az USA szövetségi bíróságánál, mondván, hogy az adó szövetségi jogot sért. A szövetségi igazságügyi minisztérium a társaságok oldalára állt Hawaii Álammal szemben és felperestársként lép fel az eljárásban. Ítélet még nincs.
Gyertek hozzánk!
– hív fel Civitavecchia. Az olasz város a korlátozások, az óceánjárók elleni hangulat nyertese akar lenni. A Rómától 80 km-re fekvő város neve alig ismert, pedig 3,5 milliós utassal Európa második legforgalmasabb kikötője. Itt kötnek ki az Örök Várost programjukba szővő óceánjárók. Rómában pedig tavaly 22 millióval új rekordot ért el a turisták száma. Civitavecchiában úgy érzik szinte csak profitálnak a kikötési díjat fizető óceánjárókból, ezért infrastrukturális fejlesztésekkel még attraktívabbá akar válni.
Bűnbak van, megoldás nincs
A túlturizmus politikai, gazdasági, környezeti, társadalmi és infrastrukturális kérdés. A megoldást sok helyen keresik, de sehol nem találták meg. A tengerparti városokban a látványos, de az érkezők alig néhány százalékáért felelős óceánjárók bűnbakok lettek. A példák azonban azt mutatják, hogy a tengerjáró óriások elleni fellépés önmagában nem segít a túlturizmus által sújtott városokban élőkön.
Petrus Szabolcs
Fotó: freepik
