Rákóczi vára Zemplénben

Fotó: regecivar.hu

Igaz, az egykor a Zempléni hegység ékességének számító Regéci Vár a Habsburg várrombolás áldozatául esett, de az elmúlt évtizedek eredményes felújításainak eredményeként ismét van miért felkeresni a Rákóczi váraként is említett erődítményt.

Az 1300-as évek környékén épített vár, amelynek építtetői az Aba nemzetség tagjai lehettek, igazán nevezetes attól lett, hogy ez volt II. Rákóczi Ferenc otthona a Zemplénben.

Az erőd sorsa persze ennél sokkal kalandosabb volt, hiszen amellett, hogy egy ideig királyi tulajdonban volt, később a szerb fejedelem Lazarevics István, majd Brankovics György, ezt követően a Szapolyai Család, illetve a későbbi nádor, Eszterházy Miklós neve került a „tulajdoni lapra”. Tőle I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal szerette meg a várat 1644-ben. 1648-ban bekövetkezett váratlan halála után 1677-ben már Zrínyi Ilona nevéhez kötődött a Regéci Vára és itt töltötte élete első éveit II. Rákóczi Ferenc, tanulmányai közben megismerve Magyarország történelmét is.

Mivel a császári seregek 1685-ben sorsdöntő támadásra készültek a kurucok ellen, 1683-ban Thököly Imre kuruc hadvezér közreműködésével a megfelelő eszközökkel, valamint élelemmel feltöltött a Regéci Vár lett a felső-magyarországi hadellátó központot. De mivel a váradi pasa Thökölyt elfogatta 1685 november 5-én a törökök elleni csatába álló regéci kuruc őrség azzal a feltétellel nyitott kaput, hogy a császári csapatok nem vonulnak be az erődbe. Az ígéretet azonban megszegték és a császár rendelete értelmében Caprara generális 1686-ban leromboltatta a várat, ahol ezután ismét egymásnak adták a kilincset az új tulajdonosok.

A Regéci vár 1949-ben a várat államosították, de csak a 2000-es években kezdődött meg a feltárás és a helyreállítás, a legendássá vált itt zajló régésztábor közreműködésével. 2003-ban állították helyre az északi bástyát, 2016-ra pedig visszaépítették az Öregtornyot, amit kiállítótérré alakítottak át. 2021 nyarán pedig a keleti palotaszárny is visszanyerte régi fényét – a reneszánsz stílusú épületrészt hagyományos falazási technikával építették újjá, az épületben pedig a „Főúri pompa a várfalak között” című élményalapú, interaktív kiállítást rendeztek be. Regéc központjában pedig egy modern épületkomplexum is várja a látogatókat, ahol a „Gyermek a várfalak között” című kiállításon II. Rákóczi Ferenc gyermekkorával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.