Ha Sopron, akkor Tűztorony – jut mindenki eszébe, aki járt már a Hűség városában. Különösen akkor, ha a magával ragadó épület kilátójából nyíló panorámát is megcsodálta.
A soproni Tűztorony már csak azért is több, mint egy tetszetős, funkcionális épület, mert a Fő tér oldalát az a Hűségkapu díszíti, amely az 1921. december 14-i népszavazásnak állít emléket. Annak a jeles eseménynek, amelynek eredményeképpen Sopron Magyarország része maradt, megkapva a „Leghűségesebb város” (Civitas Fidelissima) címet. A Hűségkapu fölötti szoborcsoport Kisfaludy Strobl Zsigmond nevéhez kötődik és Hungáriát ábrázolja, körülötte Sopron polgáraival, amint kinyilvánítják hűségüket.
A Tűztorony impozáns épületének alsó, hengeres törzse, még a XIII. században épült, a római kori falmaradványokra. Reneszánsz stílusú körerkélye viszont a városban 1676-ban pusztító tűzvész után gazdagította az építményt. Fölötte a nyolcszögletes kialakítású torony fokozza a látványt, amelynek négy oldalán óralap látható az 1735-ös évszámmal. Feljebb tekintve a rézből készült barokk hagymakupola azzal a nyitott lámpástoronnyal záródik, amelyen szélforgóként ékeskedik a Sopronban zajlott koronázások emlékét őrző kétfejű sas. Amelyet a hagyomány az időjós szerepével is felruházott, mondván, ha a sas észak-déli irányba áll, akkor eső várható.
Nomen est omen – vagyis a név kötelez, tartja a latin mondás, ami a Tűztoronyra abszolút igaz. Az egykor itt szolgálatot teljesítő őrök figyelmeztették a város lakosait, ha valahol tűz ütött ki . Feladatuk azonban nem merült ki ennyiben. Akkor is jeleztek, ha valahonnan ellenség közeledett és akkor is, ha idegenek akartak bort behozni a városba. Sőt a városi elöljárókkal kötött megállapodás keretében 1829-ig a toronyőrök voltak a városi zenészek, akik a városi ünnepeken, esküvőkön, temetéseken muzsikáltak. Emellett a toronyórát is ők kezelték, miközben egészen a XIX. század végéig kürtszóval jelezték az idő múlását.
A soproni látogatás alatt szinte mindenhonnan látható, a kétfejű sassal 58 méter magas építmény a Fő térről szemlélhető meg a legjobban. A múltba visszatekintve érdemes megemlíteni, hogy eredetileg, a Tűztorony alatt széles kocsibehajtó vezetett a Fő térre. Azonban 1894-ben, a Városháza építésekor a torony alapjai megsérültek és hogy le ne dőljön a torony, belülről, vastag téglafalakkal erősítették meg az átjárót, amelyen át ezután már csak gyalogosan lehetett közlekedni.
A város nevével összeforrt Tűztorony a 2011-ben kezdődött felújítás során kapta vissza eredeti szépségét, amikor a szerkezetét is megerősítették. Annak köszönhetően, hogy a leszűkült átjárónál az aláfalazást korszerű építéstechnológiák alkalmazásával váltották ki, a Tűztorony nemcsak eredeti szépségét, hanem 100 évvel korábbi formáját is elnyerte.
Egy soproni belvárosi séta elmaradhatatlan eleme a torony megmászása is, hiszen körerkélyéről páratlan kilátás nyílik a Sopron belvárosára és a várost körülölelő Lővérekre. Tiszta időben ráadásul az Alpok közeli vonulatait is láthatjuk, míg a szemközti oldalon Fertőrákos házait fedezhetjük fel.
Meichl Gréta