Jelentősen romlott az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról.
A kutatásról beszámoló The Irish Post hírportál emlékeztet arra, hogy a hajótest 1 Celsius fokos vízben fekszik, erős örvényeknek és változó tengeri áramlásoknak van kitéve. A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. Az expedíció ember vezette tengeralattjáróval szállt le a 4000 méteres mélységbe, az Atlanti-óceán északi részén augusztus elején. A mélytengeri kutatócsoportot a felfedező Victor Vescovo vezette, a tagjai között volt Parks Stephenson Titanic-szakértő, Rob McCallum expedícióvezető, valamint a Triton Submarines technikai csoportja.
Nyolc nap alatt öt alkalommal merültek le az Új-Fundlandtól mintegy 600 kilométerre fekvő helyszínen a Titanic roncsához egy kétszemélyes mélytengeri búvárhajóval. Először készítettek 4K-felbontású képeket különleges kameráikkal, és egészen rendkívüli, újdonságokkal szolgáló felvételeket készítettek a roncsról.
Victor Vescovo, a tengeralattjáró vezetője arról beszélt, hogy még őt is meglepte, milyen hatalmas a hajóroncs. „Az volt a legcsodálatosabb pillanat, amikor a Titanic mellett haladtam, és a tengeralattjáró fényei visszatükröződtek egy kapuról: mintha a hajó rámkacsintott volna. Elképesztő volt” – idézte fel.
Parks Stephenson, a Titanic történésze szerint a legjelentősebb romlás a tisztek lakóhelyének, köztük a kapitány kajütjének a területén fedezhető fel. A rajongók egyik kedvence, a kapitány kádja már az enyészeté lett. A hajótest ezen az oldalon összeomlik, és a pusztulás folytatódik.
Lori Johnson elmondta, hogy a roncs pusztulása az idő múlásával természetes folyamat. Az expedíció tudósai eredményeik publikálása mellett egy dokumentumfilmben is beszámolnak majd a hajóroncs állapotáról és az expedícióról.
