Látnivalók a tengerparton innen – Horvátország hét legszebb tava

A Mir tavat meredek sziklafalak választják el a tengertől

hirdetés

Horvátország egyre kedveltebb úti cél, mégpedig elsősorban csodás tengerpartja és szigetei miatt. Néha viszont nem árt egy-egy pillantást vetni az ország belsejébe sem, mert az Adria partjaitól kőhajításnyira jó néhány lélegzetelállítóan szép tavat és természeti csodát fedezhetünk fel.

Plitvicei-tavak

Horvátország legnagyobb és legidősebb nemzeti parkja a Lika régió hegyes-karsztos vidékén terül el.  A park leghíresebb látnivalója az az összesen 16 tó, amelyek lépcsőszerűen helyezkednek el, és türkizkék színekben csillognak. A nemzeti park már 1979 óta az Unesco Világörökség része. De nemcsak a tavak miatt érdemes odalátogatni, hanem az egyedülálló növény- és állatvilág miatt is.
Pillantás fentről a nemzeti parkban lévő egyedülálló vízi világra: Plitvicei tavak

Pillantás fentről a nemzeti parkban lévő egyedülálló vízi világra: a Plitvicei-tavak

A közösségi oldalakon is lelkesen számolnak be róla azok, akik már megélték a csodát: “A terület hatalmas, napokat el lehet tölteni benne. Az erdőkön keresztül többféle útvonalat is követhetnek a látogatók, és szinte minden kanyar után egy-egy újabb vízesés zuhog lefelé.”

Visovaci tó

Vízesések persze bőven akadnak Horvátország déli részén is, például a Krka nemzeti parkban. Az 1985-ben megnyitott park nevét a Krka folyótól kapta, amely  a parkon végestelen-végig folydogál.
Mint egy álomkép: a Visovaci-tó a kolostorszigettel

Mint egy álomkép: a visovaci tó a kolostorszigettel

A hét vízesés mellett különösen érdekes és szép maga a visovaci tó is. A tó közepén terül el az azonos nevű kis sziget, amely 1445 óta egy ferences rendi kolostornak és az ahhoz tartozó templomnak ad otthont, az épületeket körülvevő pompás kerttel. A szigetet hajóval közelíthetjük meg, az út úgy 45 percig tart.

Nagy-tó, kis-tó

Horvátország déli részén, Dubrovniktól nem messze fekszik Mljet szigete, amely  magyaltölgyfákkal és erdei fenyőkkel tarkított különleges tájairól ismert. A sziget legnagyobb részén a Mljet nemzeti park terül el és két szomszéd, sós vizű tóval határos,  a Veliko- és a Malo-tóval, azaz a nagy- és kis-tóval.
Lent a kis tó, fent a nagy

Lent a Kis-tó, fent a Nagy

Számos erődítmény és emlékmű tanúskodik a sziget kulturális örökségének sokrétűségéről, például a még mindig nagyon jó karban lévő kolostor a Veliko-tó szomszédságában. A természet szerelmesei itt aztán igazán élvezhetik az érintetlen táj szépségét, az olajfaligetek, szőlőhegyek és sűrű erdők adta nyugalmat.

Vrana-tó

A Vrana-tó a tengerparttal párhuzamosan “fut” és Horvátország legnagyobb természetes tava. Dalmáciában találjuk, a  Vransko természetvédelmi parkban, Zadar és Šibenik között. A tó környezete egyben a horvát tengerpart mellett fekvő egyetlen mocsárvilág is. A park további különlegessége az a természetvédelmi terület, amely az ott élő madaraknak szinte majdnem érintetlen természetes életteret nyújt.
A Vrana-tó környéke kiválóan alkalmas kerékpártúrázásra

A Vrana-tó környéke kiválóan alkalmas kerékpártúrázásra

Vörös-tó

A Vörös-tó nem más, mint egy hatalmas, vízzel teli, tölcsér alakú beomlott mészkő-mélyedés, amelynek átmérője 200 méter, mélysége pedig közel 290 méter. A dalmát hátországban Imotski város közelében fekvő karsztos tó számos barlangjáról és meredek szikláiról is ismert. A Horvát Turisztikai Központ szerint a hasonló képződményekben az errefelé eddig kutatott legnagyobb mélység körülbelül 530 méter. A víz olyan földalatti vízi útrendszereken keresztül folyik le a tó medencéjéből, amelyek a tófenék szintje alatt fekszenek. A tó nevét az azt körülvevő sziklák vörösesbarna színéről kapta.

Pillantás a Vörös Tóra

Pillantás a Vörös-tóra

Kék-tó

A Kék-tó, akárcsak a közelben fekvő Vörös-tó, ugyancsak egy hosszú, mély tölcsér legalján fekszik. Ez a tó is hasonló természeti erők hatására keletkezett, mint a Vörös-tó, noha annál háromszor nagyobb, mivel az átmérője 600 méter.

A Kék tó derűsen csillogó, tintaszerű vizének köszönheti a nevét

A Kék-tó a derűsen csillogó, tintaszerű vizének köszönheti a nevét

A kráter teljes mélysége a felső szélétől mérve 220 méter, míg a víz mélysége évszakonként változik. Vízállása 1914-ben érte el a 114 méteres rekordmélységet, amikor a déli oldala teljesen víz alá került. Nyaranta fürdőtóként használják és kedvelt turista úti cél is.

Mir-tó

A cikk végére elértünk oda, ahol kezdtük, vagyis az első, a Mir-tóról készült képhez. A Mir vagyis a Béke nevű sós vizű tavat csak egy meredek tengerparti sziklasor választja el a tengertől.

A Mir tavat meredek sziklafalak választják el  a tengertől

A Mir-tó

A Telašćica Természetvédelmi Park kellős közepén fekszik Dugi Otok szigetén és vizének hőmérséklete mindig 2-3°C-al magasabb, mint a körülötte elterülő tenger. A tó vize sekély, sós és nem válik el teljesen a tengertől. Amikor ugyanis jön a dagály, a tófenék apró hasadékain keresztül megtelik tengervízzel. A közelben álló sziklákról némi szerencsével megpillanthatunk néhány tova úszó delfint is és semmiképpen nem szabad kihagynunk Sakarun strandját, amely paradicsomi környezetéről és hófehér homokos tengerpartjáról híres.

Legyél az első hozzászóló "Látnivalók a tengerparton innen – Horvátország hét legszebb tava" című cikkhez

Szólj hozzá

Your email address will not be published.


*