Fertőrákos egy Sopron melletti, első látszatra átlagos, ám igen szerencsés elhelyezkedésű falu. Elsőre így gondolhatnánk, hisz az egészséges falusi életet kényelmessé teszi a város közelsége, az osztrák határ egy kőhajításnyira van, és a gyönyörű Dunántúl Balaton „fölötti” tájai, a Fertő-tó, Keszthely és Veszprém mind-mind kényelmes távolságban vannak. Ennél azonban sokkal többről van szó.
Fertőrákos már a rómaiak hódításait megelőzően is lakott volt, a fertőrákosi kőfejtőt pedig – többek között – a római bányászok is használták. Közel kétezer év választ el, mégis ott sétálhatunk, ahol egykor ők jártak, megérinthetjük azokat a falakat, melyeket egykor ők vájtak ki. Jó okuk volt erre, ugyanis Fertőrákos két bányájában, melyek közül az északi a mai Barlangszínház, egy nagyon értékes építőanyag volt fellelhető; a lajtamészkő. A nyersanyag jelentősége nem lehetett kevesebb, mint élet és halál kérdése. Többek között a mai Sopron helyén álló római város, Scarbantia falai is ebből az anyagból épültek és vigyáztak a római polgárokra. A rómaiak után egészen sokáig, az 1500-as évekig tilos volt a lajtamészkő bányászata. 1857-ben a Bécsi Építőtársaság ipari szintre emelte a kitermelést, majd 1951-ben a kőfejtő műemlék státuszba került.
A kőfejtés egy váratlan csodát hozott. A függőleges falakon megfigyelhetjük a korabeli Pannon-tenger egykori állatainak és növényeinek mészvázait. A természeti történet és a történelem ilyen különleges találkozása több művészt is megihletett, így történt az is, hogy Várkonyi Zoltán itt forgatta A kőszívű ember fiai néhány fontos jelenetét. De ugyanígy forgatott itt Jancsó Miklós és Fábri Zoltán is.
A történelem sötét pecsétje azonban nem kerülte el a kőfejtőt. 1944-ben zsidó munkaszolgálatosok, hadifoglyok és helyiek közös kényszermunkát végeztek itt lőszergyár építésének céljából. A könyörtelen hatalom négyszáz magyar ember életét követelte. Mások mellett itt teljesített munkaszolgálatot a tragikus sorsú Szerb Antal, de szenvedett itt Sárközi György és Halász Gábor is.
A szépet dicsérjük, a rosszat nem felejtjük, és a csodákat megcsodáljuk. Így van ez a 3. századbeli Mithras-szentéllyel is. Fertőrákos mellett, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkon átvezető kerékpárút közelében római templom rejtőzik. Mithras az antik Rómában egy iráni nap és háborúisten, a római kultúrában pedig a császárhoz való hűség védelmezője. Szentélyét, a faragott barlangot a borostyánúton haladó ókori katonák használták. Erről bővebben itt lehet olvasni.
A barlangszínház ötlete már egy időben hozzánk sokkal közelebb álló személytől, Dohnányi Ernőtől ered. A szabadtéri színház örökké az időjárás fenyegetésében él, ám a bánya hatalmas csarnokai nem csak védelmet, hanem remek akusztikát is biztosítanak. A Barlangszínházat végül Várady György alapította meg, aki egyúttal a Győri Kisfaludy Színház igazgatója is volt. Az első előadást 1970-ben, június 27-én tartották meg. 1985-ben az első nagyobb átalakítás során a színpad a korábbi fáklyás megoldás helyett saját világítást, a nézőtér pedig kényelmes székeket és padlófűtést kapott.
2013-ban újabb felújítások kezdődtek. Ehhez az Európai Unió 1,3 milliárd forint, a kormány 402 millió forint, Sopron önkormányzata pedig 317 millió forint támogatást biztosított. A befektetett hatalmas összegből valósult meg a tudományos igényességgel kialakított témapark a maga animációival, makettjeivel és plakátjaival. A barlangszínház immár 760 ember befogadásához rendelkezik elegendő hellyel, a színpad alatt pedig egy 1100 négyzetméteres kiszolgáló helyiség épült a fellépők részére. Egy zenekari árok is született a fejlesztésből, ahol egyszerre akár hatvan zenész is kényelmesen elfér.
A témapark egyik kedves rendezvénye a szerdán, szombaton és vasárnap induló Barangoló. Ez előzetes jelentkezés ellenében indul el, ennek pedig jó oka van. A túrákat a barlangszínház munkatársai, esetenként pedig a Soproni Petőfi Színház színészei vezetik. Ennek során olyan különleges információk hangzanak el, melyek nem szerepelnek a táblákon, így csak az exkluzív szolgáltatást igénybe vevő kalandorok vehetnek részt ebben az élményben. Itt a különleges információk mellett az érdeklődő betekintést nyerhet a kulisszák mögé, bejárhatja a színpadot, a zenekari árkot, szemrevételezheti a barlangszínház technikai megoldásait és a színészek privát terébe is bekukkanthat.
Fehér Álmos
