Történelmi emlékhely lett Vörösmarty Mihály szülőháza a Fejér megyei Kápolnásnyéken. A mai Vörösmarty u. 31. szám alatti Vörösmarty Mihály Emlékház épületében tett látogatáson a Szózat írója a reformkor meghatározó alakja, Vörösmarty Mihály életével, munkásságával ismerkedhetnek meg a látogatók.
A második nemzeti himnusz, a Szózat költője, Vörösmarty Mihály a Velencei-tó melletti Kápolnásnyéken (egykori nevén Nyéken) született. A család akkori lakóhelyén, a Nádasdy grófi család egykori gazdatiszti házában berendezett Emlékház ma Magyarország legjelentősebb Vörösmarty emlékhelye. Igaz a költőfejedelem nem itt látta meg a napvilágot, de egész gyermekkorát ebben az épületben töltve nevelkedett.
Fotó: Vorosmartyemlekhaz.hu
A házat és hozzá a 118 kataszteri holdnyi földbirtokot 1884 őszén vette meg Nádasdy Ferenc gróftól, a nádasdladányi kastély építtetőjétől Ott Károly pénzügyminiszteri számtanácsos és neje, Dickmayer Vilma, akinek unokahúga, Kresz Gézáné tulajdonába került később a birtok. Akkortájt a környék nemesi családjainak részvételével jelentős társasági és kulturális élet zajlott a falak között, sosem feledkezve arról, hogy a magyar romantika kimagasló alakja egykoron ebben az épületben alkotott.
Fotó: velenceito.info
Ennek emlékére született meg először a Vörösmarty-emlékszoba majd 1900 december elsején, Vörösmarty Mihály születésének 100. évfordulóján országos ünnepséget is rendeztek. Kápolnásnyéken. Ahol más épület is otthont adott Vörösmartynak: a szabadságharc bukása után a köznemesek által fenntartott épületben a Kazay-féle házban, a szegényházban élt feleségével és gyermekeivel.
A magyar irodalom kiemelkedő alakjának számító Vörösmarty Mihály széleskörű munkásságát jól jellemzi, hogy a költőfejedelem íróként, műfordítóként, ügyvédként, politikusként, a Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia korai elnevezése) rendes tagjaként is elismerésre méltó tevékenységet végzett. Emellett az irodalmi élet felemeléséért dolgozó, több mint egy évszázadon át sikeresen tevékenykedő Kisfaludy Társaság egyik alapító tagja volt.
A filozófiai és jogi végzettségű, eközben a Perczel-család nevelőjeként dolgozó Vörösmarty 1825-ben szerzett országos tekintélyt a Zalán futása című eposzával és 1836-ban vetette papírra a Szózat sorait, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az 1830-as évek végére már az ország legismertebb irodalmáraként tartották számon. Kossuth támogatójaként Vörösmarty az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményeiből is kivette részét, még képviselői tisztséget is vállalt. A szabadságharc leverése után ezért bujdoklásra kényszerült 1850-is, amikor kegyelemben részesült. Ez a megpróbáltatás is hozzájárult ahhoz, hogy egészsége megromlott és 55 éves korában meghalt.
Fotó: Vorosmartyemlekhaz.hu
A Kápolnásnyéken, a Vörösmarty Emlékházba látogatók családos és csoportos programokon, tárlatvezetések vagy múzeumpedagógiai foglalkozások keretében ismerkedhetnek meg a reformkor meghatározó alakjának számító Vörösmarty Mihály életének mérföldköveivel.
M. G.
