A The Lancet Global Health folyóiratban közzétett eredményekhez a világ nemzeteinek közel kilencven százalékát vizsgálták meg az adott ország hivatalos adatait alapul véve. A kutatók három csoportot hoztak létre az 1990–2010 közötti nyilvános adatok alapján. Az elsőbe kerültek az egészséges tápanyagok: gyümölcsök, zöldségek, babok és hüvelyesek, diók és magvak, teljes kiőrlésű gabonák, tej, többszörösen telítetlen zsírsavak, halak, növényi omega-3 zsírsavak és étkezési rostok.
A második csoportba az egészségtelenebbek jutottak: feldolgozatlan vörös húsok, feldolgozott húsok, cukrozott italok, telített zsírok, transzzsírsavak, étkezési koleszterin és nátrium. A harmadik csoportban összegyúrták mind a tizenhét ételcsoportot, és együtt vizsgálták a nemzetek étkezési szokásait, ami alapján 1–100 között osztályozták az országokat.
Világszerte nőtt az egészséges élelmiszerek fogyasztása, ideértve a gyümölcsöket és a zöldségeket is. Ezzel párhuzamosan aggasztóan megugrott a gyors- és készételek iránti kereslet. A kutatás során kiderült, hogy a magas pontszámot elért nemzetek, így (furcsa módon) az amerikaiak, kanadaiak, nyugat-európaiak, ausztrálok és új-zélandiak étrendje javarészt egészséges ételcsoportokból állt össze.
Egyes országok a két évtized alatt jelentős fejlődést mutattak a megfelelő étrend felé vezető úton; ide tartoznak a szubszaharai országok vagy Kína és India. A jellemzően alacsony jövedelemmel rendelkező nemzetek, mint Csád vagy Mali az élre törtek, hiszen étrendjük tele van gyümölcsökkel és zöldségekkel. A vizsgálatból nem maradhatott ki Magyarország sem: a kutatók szerint miénk a szégyenlista kínos második helye, ami nehezen értelmezhető annak tükrében, hogy egyes országokban, amelyeket pozitívan emeltek ki, nemrég még éhínségek pusztítottak, és a várható átlagéletkor is rendkívül alacsony – jegyzi meg a Táfelspicc, az origo.hu gasztrooldala.
A kutatás során érdekes összefüggésekre is rámutattak: ahogy idősödünk, úgy kezdünk egészségesebben táplálkozni – ez inkább a nőkre igaz. Ebbe valószínűleg belejátszik az is, hogy a nők sok gyümölccsel és zöldséggel próbálják megőrizni az alakjukat, nem csak az egészség motiválja őket. A kutatás vezetője, dr. Fumiaki Imamura, a Cambridge Egyetem professzora szerint létfontosságú lenne, hogy az alacsony pontszámú nemzetek tegyenek azért, hogy egészségesebben éljenek, így csökkentve azoknak a betegségeknek a kockázatát, amelyek 2020-ra sokak halálát hozhatják el.
Legyél az első hozzászóló "A magyaroké a második hely az étkezési szégyenlistán" című cikkhez