Eger két fontos nevezetességét senkinek sem kell bemutatni, kötelező olvasmányaiból mindenki ismeri várának hősies helytállását a törökök ellen. A város másik fontos ismertetőjegye, hogy környéke híres történelmi borvidék, a lakosság csaknem 1000 éve foglalkozik szőlőtermesztéssel, olyan kiváló borokat termelve, mint az Egri Bikavér, az Egri Leányka, a Debrői Hárslevelű vagy az Egri Cabernet franc és sauvignon.
Győr a folyók és a találkozások városa, ahol mindig történik valami érdekes. Egyben a Kelet és a Nyugat közötti „kedves őrként” álló befogadóváros. Ez a tulajdonsága igaz a külföldi befektetőkre, a beköltöző magyarokra s az idelátogató turistákra is, akik – akár a Bécs felé vezető utat megszakítva – az év minden szakában találhatnak itt valami értékes programot.
Lágyan hullámzó dombok között, a Cserhát hegyeinek oldalában bújik meg egy aprócska palóc falu, amelyet messze földről jönnek csodálni. Nem véletlen, hiszen Hollókő két utcája nemcsak a magyar kultúra, hanem a világörökség része is, amely hagyományaival és vendégszeretetével mindenkit csodálatos élményekkel ajándékoz meg.
A földrajzi helyeknek, csakúgy, mint az embereknek, annál több mesélnivalójuk akad, minél gazdagabb a múltjuk. Hazai településeink között e tekintetben mindenképp az egyik legnagyobb mesélő Visegrád; 1700 körüli lélekszámával az ország egyik legkisebb városa. Földrajzi adottságai azonban akkor is vonzó turistacélponttá tennék, ha elkerülte volna a történelem; a Dunakanyar legcsodásabb panorámájáról, erdei túraútvonalairól mindannyian őrzünk kedves emlékeket.
A Líceum csillagvizsgálójában, a vár bástyáin vagy a minaret körerkélyén állva alattunk, a híres pincerendszerben, az erődítmény szűk kazamatáiban járva pedig felettünk a város. A magasban és a mélyben is megismerhetjük Egert, de azért „középen” is érdemes időzni: ott a hangulatos barokk belváros, a páratlan főegyházmegyei könyvtár, a monumentális bazilika, no és persze a Szépasszonyvölgy, ahol feledhetetlen egri leánykák csábítják a borospincékbe a turistákat.
Annak, aki mediterrán hangulatra vágyik, nem feltétlenül kell magához vennie útlevelét. A magyar Mediterráneum városában, Pécsett járva maga is megbizonyosodhat arról, hogy az éghajlat olyan kultúrateremtő erő, amit az azonos szélességi övben kialakult kultúrák hasonlóságai is ékesen bizonyítanak. Ezért sem véletlen, hogy 2010-re Pécset választotta meg az Európai Unió Európa Kulturális Fővárosának („EKF”).
Hazánk változatos felszíni formáinak köszönhetően bővelkedik hegyes-völgyes vidékekben. A mészkőhegységekben számos föld alatti járat, barlang húzódik, melyek kiváló kikapcsolódási és túrázási lehetőségeket nyújtanak a természetjáróknak, természetkedvelőknek. Ám azt kevesen tudják, hogy klímájuk miatt barlangjaink nem csupán a szabadidő kellemes eltöltésére alkalmasak, de gyógyító hatással bírnak a légúti megbetegedéseknél, és a szervezet ellenálló képességét is javítják.
Lehet annak már 20-22 ezer éve is, hogy vulkáni utóműködések hatására, a földkéreg mozgása, beszakadása folytán két árokrendszer keletkezett, melyekben összegyűlt a csapadék, azaz: kialakult a Balaton. Nyugati csücskétől hat kilométerre, a Keszthelyi-hegység nyugati lejtője mentén, a mai Hévízi-völgyben pedig ekkortájt kezdődött a Hévízi-tó története is.
Sopron 86 évvel ezelőtt amellett tette le a voksát, hogy Magyarország része maradhasson – ezért kapta „a leghűségesebb város” címet. Ám múltjához, hagyományaihoz, legendáihoz is hűséges. Ismerői pedig talán éppen ezért ragaszkodnak hozzá: aligha kétséges, hogy aki csak egyszer is meglátogatta, mielőbb szeretné viszontlátni.
Ez mindennek a teteje! – legalábbis Magyarországé, hiszen itt található hazánk legmagasabban fekvő pontja. Ám nem csupán emiatt érdemes idelátogatni – a táj mind az aktív kikapcsolódást kedvelőknek, mind a pihenni és gyógyulni vágyóknak emlékezetes élményeket ígér.