Nyugatról az Aggteleki-karszt és a Bódva folyó, keletről a Zempléni-hegység és a Hernád hullámai ölelik körbe azt a hatszáz négyzetkilométernyi területet, amelynek Cserehát a neve. Európa egyik legháborítatlanabb tájegységét járjuk.
Ha a képeket nézzük, elsőre talán Angkor jut eszünkbe, az ősi város a maga misztikus gyönyörűségében. Pedig Dél-Indiában, a több mint 1500 éven át csillogó szépségű Hampi rég elfeledett, ám egykoron virágzó uralmáról a tizenhatodik század eleji utazók feljegyzéseikben az írták: ha ez város, akkor Róma, Athén és London legfeljebb a falu névre érdemes…
A földkerekség egyik legősibb városába, Damaszkuszba májusi napsütésben érkeztem. Arab lakói úgy tartják, ez a város olyan régi, mint maga az emberi gondolat. Döntően arabok lakják, de a mecsetek és fürdők egy része a török uralom emléke. Az ottomán birodalom ugyanakkor nyújtotta ki csápjait a mai Szíria földjére, amikor Magyarország is elvérzett a mohácsi csatamezőn, pontosabban néhány évvel korábban, 1517-ben.
Ha a szexről esett szó, nem feltétlenül New York jutott az ember eszébe – egészen addig, amíg a Szex és New York (Sex and the City) sorozat átütő sikere össze nem kötötte a két fogalmat. Hogy a hátteret tekintve is képbe kerüljünk, az amerikai metropoliszban egy helyi utazásszervező segítségével mutatjuk be a nagy sikerű tévésorozat mozivásznon is megjelenő szabadszájú főszereplői – Carrie, Charlotte, Miranda és Samantha – trendi helyeit, ahol a divat megszállottjai rendszeresen találkoznak egymással.
Nem fogy ki a legekből, aki járt már Rondában, e festői szépségű spanyol hegyi kisvárosban, legyen az Rilke, a neves német költő a múlt század elejéről, vagy egyszerű magyar turista a huszonegyedik század elejéről: a legérdekesebb, a leglátványosabb, a legizgalmasabb, a „legbikaviadalosabb”, a legvadabb, a legszédületesebb…
Csak mostanában gondolkodtam el azon, csaknem 40 évvel az után, hogy elkezdtem utazgatni a nagyvilágban, hogy mik is voltak az igazán fontos, valami okból meghatározó helyek az utazásaim során. Szigorú leltárt csináltam, és azt kell mondanom, összesen három ilyen „helyem” van. És ami különös: így vagy úgy, mindegyik Szent Vitushoz kötődik.
Ki tudja, a világ hány helyére mondták már: az édenkert lehetett ilyen… Számukat eggyel szaporítva ezúttal Portugália déli országrészét, Algarve tartományt ajánljuk az utazni vágyók figyelmébe. És nemcsak kellemes, egész évben élvezhető, mediterrán klímája, változatos tájai, gazdag növény- és állatvilága okán. A szokványos turisztikai célpontoktól szívesen elkalandozó utazó ugyanis különösen kellemes környezetbe csöppen: Európa egyik legdélebbi vidéke barátságos emberek lakta, békés kisvárosokkal, évezredes műemlékekkel, száznál több stranddal, változatos tengerparttal, kikapcsolódási és sportolási lehetőségek garmadával várja.
A félelmetes és gyönyörű vízesések, zuhatagok háziversenyét minden bizonnyal a híres Niagara-vízesés nyerné, még akkor is, ha szigorúan véve nem számíthatna dobogós helyezésre, sem magasságát, sem pedig vízhozamát tekintve.
Amikor bizonyos útiterveket fontolgatva felvetődött az ötlet, hogy menjünk talán Máltára, nekem elsőként a Máltai Lovagrend meg a Máltai Szeretetszolgálat jutott az eszembe. Kikerestem a térképen a Málta nevű pöttyöt a Földközi-tenger közepén, Szicília és Észak-Afrika partjai között. Olyan aprónak tűnt, hogy nehéz volt elhinni: le tud szállni rajta egy repülőgép. Azóta kipróbáltam: le tud!
Budapesttől alig háromszáz kilométerre található Lengyelország látnivalókban egyik leggazdagabb régiója, az ország gyöngyszemeként emlegetett Małopolska, azaz „Kis-Lengyelország”. Alapterülete mindössze 15 000 négyzetkilométer, az ország alig egyhuszada, mégis hat nemzeti parkjával, köztük a Tátra egyedülálló növény- és állatvilágával, és nyolc, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő építményével Lengyelország legizgalmasabb és a turisták által leglátogatottabb területe. Városai pezsgő kulturális programokkal várják a látogatókat. Kis-Lengyelország II. János Pál, a lengyel pápa szülőföldje is, Wadowicét zarándokok tízezrei keresik fel.