Kína – Jelen a múlt és a jövő tükrében

Földünk egyik legősibb civilizációja magában hordozza a bőség zavarát. Nemcsak a legnépesebb állam, de területét tekintve is gigantikus, így az ideút hosszú tervezést, készülődést és sajnos rangsorolást igényel, hiszen a látnivalók sora valóban végtelen. Még a helyiek kedvenc célpontja a trópusi éghajlatú Hajnan szigete, a külföldről érkezők leginkább a nagyvárosokat szeretnék megismerni; Sanghaj és Peking minden listán szerepel. De nézzük, mi minden fér bele egy két hetes körutazásba!A hosszú repülőút és az időeltolódás okozhat néhány kellemetlen pillanatot, de mindez egy-kettő a feledés homályába vész, amint belevetjük magunkat a főváros forgatagába. Tömeg van rendesen, hiszen Peking lakossága majdnem kétszerese Magyarországénak.

Egész biztosan nagy forgalommal kell számolnunk, mikor ellátogatunk a Láma, vagy más néven Jungho templomhoz, mely a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb tibeti buddhista monostora. Hamar megszokjuk majd, hogy az épületek rangjáról itt a cserepek színe árulkodik; a kolostorként és palotaként is funkcionáló épület uralkodói mivolta a császári színben, vagyis sárgában tündököl.

A ma mintegy 70 szerzetesnek otthont adó épület hatalmas udvarral és több létesítménnyel alkot egy komplexumot. Belépés a déli irányból nyíló kapun lehetséges, ez az égtáj ugyanis a hiedelem szerint védelmet biztosít az észak felől fújó jeges szelek ellen. Utunk mintegy 480 méteren át vezet előre, miközben öt különálló kis épületen haladunk át, mely mindegyike saját kis udvarral rendelkezik.

Sorban megcsodálhatjuk a Mennyei Királyok, a Harmónia és béke, a Mindörökké tartó védelem, a Jog kerekének és a Tízezer boldogságnak csarnokát. A gyönyörű dekorációk és szobrok közül szó szerint kimagaslik az utolsó létesítmény óriás, egyetlen szantálfából kifaragott Maitreya Buddhája, mely 26 méteres termetével bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.

Az egyik legfontosabb pekingi látnivaló a helyiek és turisták egybehangzó véleménye szerint is a Tiananmen (Mennyei béke) tér, melyet az itt élők Kína szemének neveznek. Méltán kapta ezt a nevet, hiszen a világ egyik legnagyobb köztereként nem csak az ország szimbóluma; fontos események színtere volt mind a múltban, mind a jelenben egyaránt. Építtetése Mao Ce-tung nevéhez fűződik. Aki némi hasonlóságot vél felfedezni a moszkvai Vörös térrel, az nem a véletlen műve. Itt találjuk a Parlamentet, Mao Ce-tung mauzóleumát és a Nemzeti Múzeumot. Itt magasodik ezen kívül a 38 méteres 1949-es szabadságharc hőseinek állított emlékmű is. A tér két ókori kapu között helyezkedik el; észak felől áll a Tiananmen, déli oldalról pedig a Zhengyangmen vagy másik nevén a Qianmen. Az előbbi Mao Ce-tung képével díszített, és a Tiltott város bejáratához vezet.

Itt állt és szónokolt a kommunista vezető 1949-ben, amikor kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot. A Mennyei béke terének központi szerepe tagadhatatlan, sokak emlékezetébe azonban az 1989-es vérengzés során ivódott be, amikor is a kormány elnyomása ellen tüntető értelmiségiek százezrei estek áldozatul az itt kialakult vérontásnak. Valóban grandiózus helyről és kihagyhatatlan látványosságról beszélünk, mégis, talán a múltban itt történt szörnyűségek miatt állítható, hogy nem a legszebb helyi nevezetességként fogunk rá visszaemlékezni.

Lépjünk hát át azon a Mennyei kapun és ismerjük meg a legendás Tiltott várost! A Peking központjában helyet foglaló mintegy 720.000 m2-es terület csaknem 500 éven át, a Ming-dinasztiától egészen a Qing-dinasztiáig funkcionált császári lakóhelyként és a kínai birodalom hatalmi központjaként. 14 éves építkezés után a munkálatok 1420-ban fejeződtek be, ami eredményeként egy 980 épületből, bennük 8707 helyiségből álló komplexum jött létre. 1987-ben Földünk legnagyobb fából készült épületegyütteseként lett az UNESCO világörökség része. A hagyományos kínai palotaépítészet remekműve a hatalom és a megfélemlítés eszköze volt, a nagyközönség előtt csak az 1960-as évek végén nyitották meg.

A 7,9 méter magas bíborszínű falak mögött megbúvó terület látnivalói külön-külön is mesések, végighaladni köztük azonban teljesen olyan, mintha egy másik világban sétálgatnánk. Minden égtáj irányában találunk egy kaput. A déli, vagyis a Meridián a főbejárat közülük, mely kívülről a Mennyei kapu takarásában áll. Az északi oldalt az Isteni hatalom nevű őrzi, a Nyugati és a Keleti dicsőséges kapu pedig a másik két világtáj felé található. Már a belépés előtt szembesülhetünk az itteni hierarchikus rendszerrel; a Meridián öt átjárója közül a középsőt csak a császár használhatta, illetve házasságkötésük napján a császárné, valamint a háromévente megrendezésre kerülő császári versenyvizsga első három helyezettje győzelme napján. A falakon belüli utunk a Wumen téren kezdődik, mely a külső udvar első állomása. A hajdanán állami szertartások megrendezésére, hadifoglyok felvonultatására és vétkesek megbüntetésére használt helyszínen kanyargós kis vízfolyás, az Arany víz fogad minket. A Meridián átjáróinak összeköttetéseként öt híd ível át ezen a kis csobogáson. Ezeken átkelve jutunk el a Legfelső Harmónia kapujához, mely az azonos nevet viselő térre vezet.

Ekkor találjuk szembe magunkat a nyolc méter magas, lépcsős, fehér márvány terasszal, mely a Legfelső Harmónia, a Központi Harmónia és a Harmónia megőrzésének csarnokait foglalja magába. Az elsőben vehetjük szemügyre a legnagyobb és legpompásabb trónt, hiszen ebben a helyiségben zajlottak a főbb ceremoniális események. A sárkány motívum mindenhol uralkodó, csakúgy, mint a sárga és a vörös szín. Az előbbi a császár jelképe, utóbbi pedig a virágzást és a jó szerencsét szimbolizálja. A teraszra felvezető lépcsők mentén faragott rámpa, a császári út húzódik, amin csakis a császár közlekedhetett.

Az udvar két oldalán állnak a Katonai Kiválóság és az Irodalmi Dicsőség csarnokai. Északkelet felé tekintve a Déli három hely nevű épületrészt pillanthatjuk meg, mely a trónörökös rezidenciája volt. Az Égi Tisztaság kapuján át belépünk a belső udvarba, vagyis a császár és családja lakhelyére. A külső udvar mintájára itt is három csarnokot találunk, méghozzá az Égi Tisztaság Palotáját, az Egység Termét és a Földi Nyugalom Palotáját. Ezek az uralkodópár lakrészei voltak. Az elsőben a császár, szimbolikusan Jang élt, még az utóbbiban a felesége, Jin megtestesítőjeként. Találkozóikra használták a középső termet, ahol tökéletes harmóniában egyesülhettek. A teret a Földi Nyugalom kapuja zárja, mely mögött az eddigi grandiózus méretekhez képest viszonylag kicsi Császári kert található. Itt foglal helyet a Császári Béke terme. Varázslatos kis zugra bukkanhatunk itt; egy domb tetején áll az a kis pavilon, ahol a császárné rendszerint a kilencedik holdhónap kilencedik napját töltötte és ünnepelte. Hosszú utunkon elértünk a palota északi bejáratáig, az Isteni Hatalom kapujáig. Barangoljunk azonban bátran tovább, keleti és nyugati irányban ugyanis azokat az épületek állnak, ahol a császár ágyasai és gyermekei éltek.

Nyugati irányban találjuk a Szellemi művelődés csarnokát, mely eredeti, kevésbé kiemelkedő szerepét később a császár rezidenciájára cserélte. A nagyérdemű ugyan – egyenlőre- nem nyerhet betekintést, de érdemes még egy kis sétára rávenni magunkat az északkeleti irányba. Itt áll ugyanis a Csendes Örökkévalóság palotája, amely tulajdonképpen a Tiltott város kicsinyített mása, hiszen struktúrájában szinte majdhogynem megegyeznek egymással. A császárság bukása óta a palotamúzeumnak ez a része viszonylag érintetlen maradt. A műemlékvédelem jelenleg tartós restauráláson dolgozik, hogy az épületek eredeti állapotukban maradjanak fent az utókor számára. Várhatóan 2017-től mindenki a csodájára járhat majd. A Tiltott városban felhalmozott emlékek és gyűjtemények egy része ma a taipeii Nemzeti Palotamúzeumban tekinthető meg.

Következő állomásunk a világhírű és természetesen kihagyhatatlan nagy fal. Meghódításához érdemes Pekingből indulni. Legtöbben a 80 km-re fekvő Badaling felől közelítik meg a látványosságot és az erre a területre eső részét csodálják meg. Ez a fal legrégibb „bejárata”, 1957-ben nyitották meg a turisták előtt. 30 évvel később a nevezetesség bekerült az Unesco világörökségei közé. Badaling mára turistafaluvá nőtte ki magát, az igényeknek megfelelően infrastruktúrája fedezi a turisták minden kívánságát.

Maga a létesítmény tényleges hosszúsága ma is vitatott. Ennek oka, hogy az eredetileg az ország északi határait védő funkcióval ellátott fal a Kr. e. 3. századtól egészen a Kr. u. 17. századig, több szakaszban épült, ezáltal bizonyos részei még ma is azonosítatlanok. Ennek ellenére a legbátrabb becslések mintegy 21000 km-ről szólnak. Sajnos az is igaz, hogy a kövek egy részét a helyiek építkezés céljából elhordták, illetve nem áll elég pénz a műemlékvédelem rendelkezésére, hogy megfelelőképpen restaurálhassák.

A falon bizonyos távolságra egymástól őrtornyok magasodnak, ahonnan a katonák időben meg tudták pillantani a közeledő ellenséges csapatokat. A szélesség meghatározásához nem centit használtak: öt lónak el kellett férnie rajta egymás mellett.

A fővárosba visszatérve tegyünk egy kitérőt a szintén UNESCO világörökség részévé nyilvánított Mennyei béke templomához! A szó szerinti fordításban az Ég oltárának keresztelt létesítmény egy taoista épületkomplexum, ahol az uralkodó minden évben a tiszteletét tette, és a bőséges termésért imádkozott.

A XV. században lebonyolított építkezés a Tiltott város megálmodójának, Yongle császár képzelőerejének nagyságát dicséri. A parkosított területen, mely négyszer akkora, mint a Tiltott város, három létesítmény foglal helyet; a Jó termésért szóló imák csarnoka, a Fölséges Menny terme és a Kerek oltárhalom.

Magunk mögött hagyva Pekinget délre vesszük az irányt és ellátogatunk Nanjingba, mely hajdanán többször viselte Kína fővárosának címét. Kulturális és történelmi szempontból fontos szerepet tölt be az ország életében, manapság pedig ipari nagyhatalomként bonyolít le jelentős forgalmat. A Jangce deltája biztosítja a vízi közlekedést; az állam legnagyobb folyami kikötője található meg itt. Egészen az ezredfordulóig mindössze egy híd kötötte össze a két partot, mely teljes hossza majdnem 7 km. Nanjinget tartják Kína egyik legszebb városának hatalmas, zöld parkjaival, festői tavacskáival, apró hegyeivel, történelmi épületeivel és emlékműveivel. Leghíresebb nevezetessége a majd’ ezer éves Konfuciusz templom. A nagy filozófus emlékére emelt létesítmény számos alkalommal szenvedett kisebb-nagyobb károkat, újraépítései során pedig területe egyre nőtt. Fedezzük fel a Dacheng csarnokot, Kína legnagyobb Konfuciusz szobrát, és azt a 38 jádéból, aranyból és ezüstből készült táblát, mely a nagy gondolkodó életét mutatja be!

A Jiangnan Gongyuanba ellátogatva betekintést nyerhetünk az ókori kormány választási és döntési szokásaiba. Az igazán mesés hangulatról a templom előtt folyó Qin Huai gondoskodik.

Következő állomásunk a Nanjingtől keletre fekvő Shanghai, a Távol-Kelet egyik legszignifikánsabb gazdasági központja. A Jangce torkolatánál elterülő település az ország legnépesebb városa, kedvelt turistacélpontnak számít. Több száz éves épületeket ugyan nem találunk erre, a 19. század nyomait már felfedezhetjük sétánk során.

Ahogy a helyi szokás megköveteli, Shanghai is rendelkezik Városvédő Istenség templomával, a Chénghuángmiàoval, mely jelenleg a taoista egyház birtokában van. A közelben található a település legrégebbi parkja, az Örömök kertje. Belépőjegy vásárlásával szabad a látogatás, így próbálják megakadályozni a túl nagy nyüzsgést és hangzavart, amit a tömeg okozhatna. Az óvárosban bukkanhatunk a Jáde Buddha templomra, mely két Burmából ideszállított, egy jádekőből kifaragott ülő és fekvő Buddhát őriz.

Népszerű és valóban kihagyhatatlan úti cél Hongkong, mely az ország egy különleges szegmensét képezi. A 263 szigetből álló városállam Makaó mellett Kína másik különleges igazgatású területe. A térség egészen 1997-ig a Brit Birodalom részét képezte és máig ez az a hely, ahol „Kelet és Nyugat találkozik”. Kereskedelmi és gazdasági szempontból a világ élvonalába tartozik. Az „illatos kikötő” nevet viselő terület valóban két világ egyesülése, hiszen annak ellenére, hogy egy felhőkarcolók által tarkított metropoliszról beszélünk, fontos helye és szerepe van a régi hagyományoknak is. Ha időnk engedi, látogassunk el a Ladder Streetre, itt találhatóak ugyanis a város legrégebbi épületei.

Egy igazán hangulatos vacsoráért megéri ellátogatni az Aberdeen kikötőig, itt horgonyoz ugyanis egy három emeletes, gyönyörű külsővel és belsővel bíró, úszó étterem. A friss levegőre vágyók sétálgathatnak a Hongkong parkban, és élvezhetik a rengeteg itt tanyázó madár különböző énekét. A filmimádóknak érdemes elzarándokolni a Csillagok sétányához, hogy megtekintsék a hírességek kézlenyomatait. A természet szerelmesinek ajánlott a Maa Waan Park Noé bárkájának élethű másával, illetve a Hong Kong Wetland Park, mely az ökoturizmus központja. Ha igazán szép panorámát szeretnénk látni a városról, üljünk villamosra, és menjünk fel a Viktória csúcsra, melyet Hongkong tetejének is neveznek. A Viktória kikötő és a Kowloon-félsziget látványa ad magyarázatot arra, hogy miért is hívják Hongkongot a Kelet gyöngyének.

Ha kimerítettük a metropolisz látványosságainak tárházát, vegyük az irányt az apróbb szigetek felé! Lantau garantáltan minden korosztály kedvében tud járni; az itt található Disneyland a kisgyermekek és a gyermeklelkű felnőttek kedvence lesz. Lélegzetelállító élményben lesz részünk, ha ellátogatunk a Po Lin kolostorba.

Már az idevezető út is ámulatba ejtő, hisz a levegőben, egy vezetéken vontatott kis fülkében, ún. gondola liftben, a víz felett van lehetőségünk megtenni a távolságot. A buddhista kolostor nem csak épületeinek szépsége miatt vonzza a látogatókat, hanem amiatt a 26,5 méter magas óriás bronz Buddha szobor miatt is, mely Kína több részéről is látható.

Ha már erre járunk, vétek lenne kihagyni Hongkong Velencéjét, vagyis Tai O-t. A kissé elhagyatott halászfalucskában ápolják a hagyományokat, lakosainak száma viszont folyamatosan csökken.

 Érdekességek a Tiltott városban

– a kínaiak nagy jelentőséget tulajdonítottak a szimbolizmusnak, mely az építkezési szokásaikon is megmutatkozik. Ilyen például a már említett sárga és vörös szín használata. A Tiltott városban az összes épületen elhelyezett cserép a császári árnyalatot viseli – kettő kivételével: az Irodalmi Kiválóság pavilonját és az itt található könyvtárat fekete cserepekkel borították be, mert ez a szín a természeti elemek közül a vízhez kapcsolódik, így védelmet nyújt egy esetleges tűzvész ellen. Másik kivételnek a trónörökös rezidenciája bizonyult; itt zöld cserepet használtak az építkezéshez, mert ez a szín a fához, vagyis a növekedéshez társítható.
– a tetőszerkezeteken megfigyelhető apró szobrocskák száma az épület rangját tükrözte. A sort mindig egy főnixet lovagoló emberfigura nyitotta meg, utána következtek a sárkányok. A legtöbb a Legfelsőbb Harmónia csarnokán volt, összesen 10 darab.
– a császár több ágyast tartott, akik külön lakhellyel bírtak a Tiltott városban. Az uralkodók mindig előrelátóak voltak a megfogant jövevényt illetően: a férfi szolgák kasztrálásával minden kétséget kizáróan csak az uralkodó lehetett a kisbaba édesapja. Az ágyasok nem hagyhatták el a palotát. Ha egyszer átléptek a kapun, már csak haláluk után távozhattak.
– a Császári kertben áll az a két összefonódott ciprusfa, amit a szerelmesek fájának neveznek. Természetesen monda tartozik hozzá, mely szerint két szétválasztott szerelmes nyugszik alatta, akik még éltek, nem lehettek egymáséi. Az ide zarándokoló párok szinte mindegyike készít itt közös képet azt kívánva, hogy szerelmük hosszú és boldog legyen.

Tudtad-e?

• Kína 1949 óta két részből áll. A Kínai Népköztársaságnak Peking, míg Tajvannak és a környező szigeteknek, azaz a Kínai Köztársaságnak Tajpej a fővárosa.
• Sok helyen hallhattuk és olvashattuk már, hogy a Kínai nagy fal az egyetlen ember alkotta építmény, ami még az űrből is látszik szabad szemmel. Ez azonban nem így van, hiszen méretéből adódóan, valamint környezetével való homogenitása miatt ez lehetetlen, így az ezzel kapcsolatos híresztelések alaptalanok.
• Shanghai egyik leghíresebb parkja a Public Garden. A Szucsou- és a Huangpu-folyó találkozásánál található közparkot 1890 és 1928 között csak a külföldiek látogathatták, így az idegen uralom, az elnyomás jelképévé vált. A legenda szerint a bejárat felett egy felirat a kutyák és kínaiak belépését tiltotta. Mára a Huangpu Park nevet viseli, és az évtizedek során jelentős átalakításon ment keresztül, emlékművel és múzeummal gazdagodott.
• Shanghait több nemzet különféle jelzőkkel és nevekkel látta el, az angolok például „Paris of the East”, azaz „Kelet Párizsa” –ként emlegetik.
• Első hallásra kicsit furcsának tűnhet, de igaz: Shanghai több felhőkarcolóval bír, mint New York.
• Mivel kínaiul a 4-es szám és a halál szó kiejtése nagyon hasonló a kínai nyelvben, ezért a legtöbb épület emeleteinek számozásánál kihagyják a 4-est tartalmazó számokat.
• Hongkongban az esküvői torták a szerencsés kínai színekben pompáznak; a sárga a gazdagságot, a piros a boldogságot, a rózsaszín pedig a hatalmat jelöli. A nyugati szokásokkal ellentétben nem az esküvőre készítik el, hanem a házasság bejelentésének jelképeként: ha tortát kap a rokonság, azt jelenti, hogy nász közeleg.

Jó tudni:

• A tömegközlekedés viszonylag olcsó, és a nagyvárosokban igen fejlett hálózatok állnak a rendelkezésünkre. Arra viszont készüljünk fel, hogy a tömeg igen nagy lesz, és ha nem vagyunk elég rámenősek, könnyen lehet, hogy nem sikerül leszállnunk a kívánt megállóban!
• Hiába világnyelv az angol, sajnos Kínában sok helyen mégsem beszélik. A helyiek segítőkészsége miatt azonban szinte biztos, hogy dűlőre jutunk.
• Szánjunk mindenre elég időt! Mind a távolságok, mind a nevezetességek igen nagyok és tartalmasak.
• Hongkong pénzneme, bevándorlási törvényei és közúti forgalma eltér a kínaitól. Ezekről utazás előtt mindenképpen tájékozódjunk!
• Sok nevezetességnél audio guide is rendelkezésünkre áll, mely a hasznos információkért sok helyen megéri a drágább belépőjegyet (különösen a Tiltott városban).

Gasztronómia

Hol máshol bukkanhatnánk rá a hamisítatlan pekingi kacsára, ha nem a fővárosban? Elsajátíthatjuk a helyes fogyasztási módját is; egy vékony tésztára helyezzük a töltelékként szolgáló szójaszósszal leöntött kacsát, melyhez póréhagymát rakunk, és a tésztát összehajtva máris igazi kulináris élményben lehet részünk.

Az ország hatalmas méretéhez mérten a különböző tájakon más-más étkezési szokások alakultak ki. Nanjingban például rengeteg apró tál lepi el az asztalt, mind különféle finomságokkal teli, biztosítva, hogy minél több ételt megkóstolhassunk. Ne ijedjünk meg, ha szokatlan, és első látásra össze nem illő dolgokat vélünk felfedezni a tányérban; főzés közben sok minden a fazékba kerül, ami aztán később nem kerül elfogyasztásra, viszont az íze miatt nélkülözhetetlen.

A street food, vagyis az utcán beszerezhető és könnyedén elfogyasztható ételek itt is nagyon népszerűek.

A különbség pusztán annyi az európai szokásokhoz képest, hogy Kínában szélesebb azon állatok repertoárja, melyeket pálcikánkon találhatunk. Mindenkinek a saját ízlése szab csak határt.

Szöveg: Miliosz Katalin
Fotók: Szolek Júlia