Jobb, mint a Viagra

Fiat 500-as crossover? Még szép. Kicsit nagyobb, kicsit erősebb és nagyon, nagyon dizájnos. Fiat 500X MultiAir Turbo teszt.

Tudja, ez az a viagrás, mondja kajánul az autószalon embere, amikor a 4 méteresnél is nagyobbra felfújt 500-asnak is nevezett 500X-ről kérdezem. Be is ugrik a típus bevezetésének alaphangját megadó reklám, ami jól példázza, hogy az olasz gyártó kreatívjai minden téren eleresztették a fantáziájukat :

De nem érték be ennyivel. A ma is nagy olasz közösséggel rendelkező USÁ-ban a hagyományokra is utalva készült a következő klip:

És az amerikai vízpartokon is csúcsra járatták a marketinges fantáziát. Még az is lehet, hogy volt, aki tényleg elhitte, a Fiat még a vízen is tud járni:

De az 500X nemcsak a reklámban ütős. Ha nem néznénk az árát és a hazai jövedelmi viszonyokat, bátran kijelenthetnénk, hogy egy stílusos hölgy ruhatárának nélkülözhetetlen eleme ez a mutatós közép méretű crossover. Ami ha a vízen nem is, de a kevésbé megerőltető terepeken is otthon érzi magát.

Ha azt mondjuk, hogy az 500X a divat autó kategóriába tartozik – amit a különféle kivitel Pop, PopStar kategóriája is jelez -, azt is kijelenthetjük, hogy a divatos megjelenés kifejezetten jól sikerült. Nemcsak a hölgyismerősök körében aratott elismerést, hanem az utcán is sokfelé megnézték – nők és férfiak egyaránt. Már csak azért is, mert az 500X-ben a férfiak is kellemes útitársra lelnek. Sőt az utakat járva az is kiderült, hogy a Fiat 500 tulajdonosok lelkileg olyannyira egy csapatba tartoznak, hogy az autóval egymás felé közeledve a hüvelykujjukat felfelé mutatva köszöntik egymást. Ami elsőre ugyan meglepő volt (persze még mindig jobb, mintha egy ideges gesztus keretében lefelé mutatva történne – gondoltam) de később kifejezetten jópofa szórakozás volt. Közben pedig az is kiderült, hogy nem is kevesen vagyunk Fiat 500-as fanok az országban.

A Fiat arra is rájött, hogy szép dolog a retro, de ma már, amikor egy klasszikus 500-as szinte hamutartónak is elfér a gigaméretű SUV-okban, és a többi márka kis autói is nagyra nőttek, a méreteket tekintve is követni kell a piaci igényeket. Már csak azért is, mert az Olaszországon kívüli vásárlók nem a szűk nápolyi sikátorokban kiteregetett ruhák között lavíroznak. Így aztán a kis 500-as megújítása után, mára már többféle szegmenst is megcélozva, komplett almárkát építettek az ikonikus modell köré.

Ennek egyik mutatós darabja ez a SUV, ami ütősen olaszos, mint egy cafe Italiano. Tesztautónk színe viszont inkább capuccinónak nevezhető (még akkor is ha a hivatalos elnevezés az Art Grey, vagyis művészi szürke), középen egy, az egész autón végigfutó sportos fekete csíkkal. Ami már előrejelzi, hogy a 18-as felnikkel felszerelt autóban biztosan nem alszik meg a tej a sofőr szájában. Ami a külcsínt illeti, jól mutat az autó formája elölről az ovális lámpákkal, a krómcsíkba ágyazott márkajelzéssel, formás az oldalnézet és mutatós farrész, rajta a büszke 500X felirattal. A dizájnerek még arra is ügyeltek, hogy a hátsó, fekete lökhárító alatti rész is a karosszéria capuccino – pardon Art Grey – színében parádézzon.

Ha pedig kinyitjuk az autót, azonnal konstatálhatjuk, hogy a dizájnerek a belső tér kialakításánál is egy prémium modell megteremtését tűzték célul, néhány klasszikus 500-as elem például a kilincsek és kapcsológombok átörökítésével. De van sportos műszerfal, a formavilághoz tökéletesen illeszkedő a külső színnel megegyező krómszerűen fényes, műanyag betét, mutatós, modern kijelző – ami azért nem olyan nagy tudású -, és minden, ami egy ilyen modelltől elvárható. Még az apró, de jó fogású kormány alul kiegyenesített vonala és az 500-as jelzéssel ellátott ülés formája is azt mutatja: ez az autó emelt fővel cirkálhat egy olyan olasz városban, ahol az ebédszünetben az utcára indulva, még az utolsó irodista is úgy néz ki, mintha épp egy divatlapból lépett volna ki.

Pozitívum a többféle tároló hely és összességében még egy komplett család is kényelmesen elfér reggel az iskolába, munkahelyre menet. Persze hátul és a csomagtartóban nem lehet nagy bulit csapni, de azért a hátsó ülésen is kompromisszum nélkül elfér két ember. A 350 literes csomagtartó pedig korrekt, az autó méreteihez képest, miközben az ülések 2/3-1/3 arányban ledönthetők és abszolút sík padlót is csinálhatunk belőlük.

A motort teljesítménye kapcsán egyáltalán nem nosztalgiázott a Fiat: első kerék meghajtású tesztautónkban az 1.4-es, 140 lóerős Multiair, vagyis az 500X család legerősebb turbo benzinmotorja duruzsolt. A folyamatosan változó szívó oldali szelepvezérléses Multiair technológia lényege, hogy a szívó oldalon dolgozó szelepeket nem bütykös tengely, hanem olajnyomásos rendszer vezérli, ami jobb reakcióidőt és gazdaságosabb fogyasztást ígér. (Viszont nem árt nagyon odafigyelni az olajcsere időpontjára.) Mindez persze egy átlag autós számára csak annyit jelent, hogy egy jó és egyben jó erős motor adja az autó szívét ami a hivatalos adatok szerint 180 km/óránál nagyobb végsebességre is képes – de azért ezt valószínűleg semmilyen szempontból nem kellene erőltetni.

A feszes futómű, a hatsebességes manuális váltó kifejezetten jól segíti az ütemes vezetést és ha a menet módok közül a sportos fokozatba kapcsolunk, még azt a vízuális élményt is megkapjuk, hogy a központi kijelzőn egy apró kockás zászló jelzi, hogy ezúttal bizony akár versenyzők is lehetnénk. Mindennek persze több tekintetben is ára van. Az egyik maga az 500X költsége, a másik pedig a fogyasztásban mutatkozik meg: amíg városban a kocsi alap módban is 7,5 körül iszik, országúton, autópályán, a sebességtől függően 7-9 liter közötti fogyasztással érdemes számolni.

A belépőmodell, a 110 lóerős 1.6 16V POP benzines listaára 4.465.000 forint, a szintén benzines 140 lóerős 1.4 MultiAir T PopStar 5.465.000 Ft, míg a tesztre kapott, igencsak magas felszereltségű, szintén 140 lovas 1.4 MultiAir T Cross ártáblájára hivatalosan 5.715.000 forint van kiírva.

érsek m. z.