A kalandturizmusé a jövő

Inkább siklóernyőzés, hegymászás, gleccserek, mint városnézés vagy tengerparti nyaralás. Miért változott meg a társadalom igénye a kalandturizmus irányába? A válasz talán a mindennapi monotonitásban, az ülő munkában keresendő. A szellemi munka megerősödése nagyban hozzájárul, ahhoz, hogy egy nyaralás alkalmával az ember ne egész nap a tengerparton kívánjon feküdni, hanem valami adrenalin növelő tevékenységet végezzen. Keresse a fizikai kihívásokat és végre ne csak szellemileg, hanem testileg is elfáradjon.

Idén a turisták 56,51%-a választotta, valamely olcsóbb légitársaságot, hogy elérje a kívánt desztinációját. Természetesen az utazás nem áll meg a megfelelő repülőút kiválasztásakor, hiszen a kalandok – hegymászás, barlangmászás, túrázás, ejtőernyőzés – messze vannak a városok zajától. A növekedés pedig arra sarkalta a légitársaságokat, hogy még több költségvetés-barát repülőgép indításával segítse a kalandturizmus szegmens fejlődését. Ami az előrejelzések alapján, 2020-ra várhatóan 46%-os növekedést fog elérni, tehát egyre többen döntenek, majd az izgalmas, mint a nyugis nyaralás mellett.

Hol tartunk most?

A kalandturizmusról szóló piaci jelentése alapján, sokkal többen választják ezt a fajta kikapcsolódást, mint más turisztikai szegmenseket – a tengerparti nyaralások, a városnézős utak veszítenek  vonzerejükből és egyre nagyobb az igény, olyan tevékenységekre, amikben magas a veszélyfaktor, mint például az ejtőernyőzés, a szörfözés, szikla-vagy hegymászás, barlangászat, mélytengeri búvárkodás -, így nem csoda, hogy kulcsfontosságú szerepe lehet a kalandturizmusnak a piaci növekedésben. 2015-ben például 7,88 milliárd dollárral járult hozzá az ipar sikerességéhez.

Európa – leginkább Franciaország, Spanyolország, Németország és Izland – a legkedveltebb helyszíne a kalandturistáknak, a teljes piaci részesedés 40%-át uralja. Albánia és Szerbia két számjegyes növekedést produkált, valamint normál előrelépés figyelhető meg Magyarországnál, Romániánál, Lettországnál és Örményországnál.